Bierbrunner Gusztáv: A Bács-szerémi Ág. Hitv. Ev. Egyházmegye monográfiája. Újvidék 1902.

II. RÉSZ. A bács-szerémi ág. hitv. evang. egyházmegye szervezete - A) Az egyházmegyének tisztikara 1791-től 1899-ig.

— 35 ségnek közvéleménye között a petrováczi administrátor ügyében felmerült nézetkülönbség folytán 1868. évi május 13-án a főesperesi hivatalról önként lelépett, de lemondása az esperességnek ugyanazon év junius 9-én tartott közgyűlésén el nem fogadtatván, az esp. hivatalt továbbra is vezette 1870. junius 9-én tartott közgyűlésig, azon tapasztalattal, hogy — bár nemcsak elvi, hanem személyes ellenei beismerése szerint is — rnz Istennek kegyelme ő hozzá hiábavaló nem volt", valamint ő maga nem volt jobb, ugyanezen esperesi székben sok évekig ült apáinál, úgy ezeknél jobb sorsban sem részesült! S ámbár a tisztújítás alkalmával csaknem egyhangúlag újból megválasztatott, (alesperesnek, mivelhogy a fennálló statutum szerint főesperesnek német lelkésznek következni kellett) határozottan humanistikus iránya meltett nem táplálhatván keblében azon reményt, hogy az esperesség egységét fenyegető nemzetiségi viszályokat lecsillapíthatná, a neki újból felajánlott hivatalt el nem fogadá, ajánlván az esper. közgyűlésnek, hogy ezen hivatalra ezen czélból közvetítőbb jellemű egyeniséget keressen. k) Stúr Dániel főesperes volt 1870. junius 10-től 1873 jun. 11-ig, a ki különben 21 évig viselt esperességi tisztségeket. Mellette alesperes volt Belohorszky Gábor. Stúr Dániel született 1813. évi január hó 1-én Devicsen, Hont megyében. Atyja Stúr György, ottani községi jegyző és iskolatanitó; anyja szül. Kellner Karolina. Tanult otthon, azután Korpona. Körmöczbánya, Losoncz, Selmcczbánya, Pozsony és Bécs városokban. 1837. évi január 11-én neveztetett ki az akkori főesperes Sztehló János által a kuezurai egyház administrátorának -és február 22-én megválasztatott kuezurai lelkésznek s azon évi ápril 20-án Dr. Szeberényi János superintendens által felszenteltetett s most is, daczára 88 éves korának segéd nélkül látja el hivatalát. 1838-ban, május 16-án házasságot kötött Hajnóczy Terézzel s öt gyermeket, egy fiút és négy leányt nemzett. De a fia elhalt. Stúr Dániel a régi iskolából való, de nyelveket értő, — beszél latinul, magyarul, németül és tótul — nemeslelkű, hitbuzgó lelkész, hű testvér Itt nem némíthatom el azon megjegyzésemet, hogy a mai nemzetiségi elégületlenségnek, mely itt-ott egyházunk kebelében is nyugtalankodik, fő okát abban látom, hogy theologusaink s így gyakorlati ifjabb lelkészeink a nyelvek tudásában szegények. És ennek következménye aztán az, hogy magyar egyházaink született magyart, német egyházaink született németet és tót egyház született tótot óhajt lelkészül. Ez hajdanában nem volt igy és kívánatos volna, hogy jövőben sem lenne igy, s theologusaink iparkodnának több nyelvet maguknak elsajátítani. 3*