Bierbrunner Gusztáv: A Bács-szerémi Ág. Hitv. Ev. Egyházmegye monográfiája. Újvidék 1902.

I. RÉSZ. A bács-szerémi ág. hitv. ev. egyházmegye története

— 20 Hogy a bács-szerémi egyházmegye mégis minden nehézségek daczára aránylag rövid idő alatt szervezkedett, az különösen Sztehló András, a felejthetlen petrováczi fáradhatlan lelkésznek érdeme, a ki az egyházmegye első főesperese lett. Ő ugyanis már tiszta tájékozottsággal birt az itteni egyházi viszonyokról, mert midőn 1783-ban petrováczi lelkész lett, hitbuzgó gondját kiterjesztette az akkor már itt létező evangélikusokra is, a kik Petrováczon kivül még Ó-Pázuán, Bácsúj falun és Bajsán laktak s a petrovácziakkal együtt mindössze 5000 lelket számláltak. Gondozása alatt csakhamar szervezkedtek a glozsáni, kiszácsi, pivniczai és lalityi egyházak is. Első esperességi felügyelő lett Kiss József, kincstári mérnők és épitészeti igazgató Zomborban, és a telepités kitűnő organisátora. Ezen idő óta a kedvező megyei viszonyok rohamos fejlődést engedtek az ág. hitv. evangélikusoknak. Terjeszkedtek is a megye minden irányában. Midőn 1798-ban Hamaliar Márton superintendens meglátogatta a bács-szerémi egyházakat, azok már mind szervezve voltak és a superintendens csak a belső élet, istentisztelet, katechizáczió és a reformacziói ünnep mikor tartására vonatkozó utasításokat adott a lelkészek és tanítóknak. De gondoskodott is a buzgó egyházmegyei elnökség arról, hogy kellő rend és fáradhatlan előmenetel biztosittassék az egyházközségekben. A helyes vezetés alatt az evangélikusok állandóan két főirányban fejtették ki buzgó tevékenységüket. Más hitfelekezetüekkel mindig békében élvén, egyrészről arra törekedtek, hogy mindinkább terjedve, templomokat építsenek, melyekben a hívek épülésére, valláserkölcsi fejlesztésére és megizmosodására az evangelium hamisítatlan, tiszta tana hirdettessék, más részről, hogy iskolákat építsenek, és ezen iskolák az egyháznak veteményes kertjei legyenek, melyekben a gyermekek hitben megerősödve, ismeretekben gazdagodva, az egyház hű tagjaivá neveltessenek. Hogy mily mértékben gyarapodtak ezen elvek követése mellett, látni abból, hogy 1808-ban Bajsán 521, Bácsújfalun 1026, Glozsánban 959, Kiszácson 1380, Petrováczon 3347, Pivniczán 641, összesen : 7874 tót; Bulkeszen 1104, Gservenkán 2022, Járekon 424, Kiskéren 1048, Szeghegyen 1305, Torzsán 783, Űj-Verbászon 1048, összesen: 7734 német, tehát egészben: 15.608 ág. hitv. evangélikus lakott 13 anyaegyházban, melyekhez Lality, Új-Szivacz, Palánka, Uj-Soóve Kuczura és Kulpin mint leányegyházak tartoztak körülbelül 1000 lélekkel. Az 1820—1830-as évek végén már nem volt anyaegyház, melyben a régi— német egyházközségekben a kincstár által épített