Poszvék Sándor: A Dunántúli Ág. H. Evang. egyházkerületi "Gyámolda" története (Sopron, 1897)

Bevezetés. A segélyezés kérdése a gyámoldát meg-előző időben, 1791—1846. - A segélyezési alap keletkezésének előzményei 1791 —181

S itt ismét csak azon adatokra utalok, melyek dunántúli egyházkerületünk különböző ügyirataiban vannak megörökítve. Artner Vilmos (1727), Ortel Károly János, (1795), kikhez utóbb több nemes alapító is csatlakozott* még a múlt században bizták vagyonuk egy részét örök alapítványul a soproni gyülekezet kezelésére, mely 1808-ban önerejéből is egy külön nyúgdijalapot teremtett. S ez alapítványok, melyeknek tökéje s jövedelme a derék gyülekezet gondos és észszerű sáfársága folytán igen jelen tékeny összegre gyarapodott, számos lelkészi és tanítói család súlyos gondjainak enyhítésérc szolgáltak és szolgálnak. Ugyanazon idötájt jutott a dunántúli egyházkerület is két hasonló czélú alapítvány birtokába. Ez volt a köz vetlen tényező, mely az egyházkerületet a segélyalap létesítésére indította. Néhai Csiba Mihály özvegye, született Tresztyánszky Katalin Kemenes-Sömjénben 1806. április 28-án kelt s 1806. május hó 2-án kihirdetett végrendeletének 2-ik pontja értelmében hátrahagyott vagyonának egy tekintélyes részét a szóban forgó nemes czélnak szenteli. Közlöm szó szerint a megdicsőült nemes léleknek erre vonatkozó végakaratát, minden egyes szavából az egyházhoz való gyengéd szeretet, az ennek búzgó szolgái iránt való hálás kegyelet tükröződik. »Valamint teljes életemben nagy boldogságomat találtam Istenemhez és vallásomhoz vonzó boldogságomban, úgy holtom után is kívánom, annak némi emlékezetét hagyni. Szivemre vévén tehát az öregség vagy más nyomorúság miatt elnyomorodott és hivatalok viselésére alkalmatlanokká tétetett jó lelkitanítóknak s úgy szintén a gyámoltalan prédikátori özvegyeknek és árváknak siral* Ezek közül csak Torkos Sámuelt s Török Zsuzsannát emelem ki. Amaz 1838-ban 1+.0C0 váltóforintot (5880 frt o. é.) hagyományozott kiérd, lelkészek gyámolitására, mely tőke 1896. végén 25.113 frtra emelkedvén, lehetővé teszi, hogy 4 nyug. lelkész jelentékeny évi segélyben részesül. Emez házát hagyományozta a soproni gyülekezetnek 1 nyug. lelkész és tanító, illetve lelkész s tanító özvegye számára lakásul. —