Markusovszky Sámuel: A pozsonyi ág. hitv. evang. lyceum története (Pozsony, 1896)

II. Második korszak - Az üldözés és az elnyomatás kora 1682–1790 - 11. Bél Mátyás

József császár parancsára bezáratott. E temető helyet később a pozsonyi evang egyház házhelyekre osztotta és e telkeket örök áron eladta. így keletkezett e temető helyén a jelen század közepe táján a Convent-utcza. Bél Mátyás sírját már e század elején nem tudták megtalálni. Emlékkő akkor már nem jelölte helyét, mert háládatlan örökösei állítólag eladták egy kőfaragónak. És a mai utódok, kik fölött az idők végtelenségében Bél halála óta alig 150 év repült el, e nagy férfiúról alig tudnak már valamit. Neve ma-holnap teljesen feledékenységbe fog menni, ha illetékes körök meg nem ragadják az alkalmat, és emlékét illő módon meg nem örökítik. Pozsony városa közönségének és első sorban a pozsonyi evang. egyháznak a kötelessége e férfiú emléke megörökítéséről gondoskodni. Közel 35 évet töltött Bél e város falai között ; itt fejtette ki irodalmi munkásságának legeslegnagyobb részét; alig hihető tehát, hogy Pozsony város humánus közönsége meg ne értené az intő szózatot. Mert ha valamely városra nagy büszkeség, hogy egy fényes és az emberiségnek nagy hasznára vált tehetség az ő falai között pillantja meg először a napfényt: úgy nem csekélyebb dicsősége egy városra azt sem, ha egy fényes és közhasznú élet, mely ugyan másutt pillantotta meg először a napfényt, az ő körében fejtette ki áldásos működését és itt lobbantott végső lángot. Bél Pozsonyban eleintén bérelt házban lakott, melyért a bért — évi 40 forintot — az egyházgyülekezet fizette. Midőn 1720 körül az egyházgyülekezet a mai Convent utcza 6. számú épület helyén állott ház (Branik ház) tulajdonosává lett: Bél e házban természetben kapott lakást. Több körülmény a mellett tanúskodik, hogy Bél e ház udvari részében lakott, mely ma is lelkészi lakásúl szolgál. Bél Mátyásról két arczkép maradt reánk. Az egyiket festette a híres Kupeczky, rézbe metszette Haid János Jakab. E metszet látható a Brucker által ki-