Brocskó Lajos: A Budapesti Protestáns Országos Árvaegyesület és árvaházának története 1859-1895. Budapest 1896.

Az árvák hajlékai. A szegényház-téri új árvaház

23 Különösen Bauhofer Györgynek az árvaház alapítójának kedvencz eszméje volt, hogy bár mieló'bb saját háza lenne az egyesületnek az árvák számára. Az elsó' választmány a nagymezó'-utczai 47. sz. házban helyezte el 10 árváját, bérelvén ott részükre három szobából és egy konyhából álló lakást. Fuchs Rudolf elnök 1860-ban átköltöztette őket a lipót-városi nap-utcza 6. sz. a. házába. E bolthelyiségből lett lakás a régi fatéren lévén, szabad fekvésénél fogva ki volt téve az északi szélnek s a mellett szük is volt, a miért még ugyanaz év őszén évi 300 forintért kibéreltetett az ev. egyház ki s-mező- (most Klauzál-) utczai 18. számú Glosius-féle alapítványi háza, a melynek egyik szárnyát az ev. egyház tartotta meg iskolai használatra. Örömmel jelentette a választmány az 1861-ki január 30-án tartott közgyűlésen, hogy most már oly szállásnak örvend 15 árvánk, a melyről bizton mondhatni, hogy az a keresztyén egyletünk által kitűzött magas czélnak és az emiatt hozott áldozatoknak bízvást megfelel mindaddig, míg az eszközökben és utakban gazdag isteni gondviselés tulajdon ház megszerzésére nem segítendi. 1862-ben 25 árvával a szó teljes értelmében annyira megtelt a ház, hogy a választmány értekezletbe ereszkedék az Artner-Glosiusféle alapítvány kezelő-bizottságával, tért nyerhetni újonnan felveendő gyermekek számára. E tárgyalások azt eredményezték, hogy az egyesületnek átengedték a ház másik szárnyából a tanító lakását az évi házbérnek 588 forintra való felemelésével. Azonban az árvák folytonos növekedése, a magas házbér, a bérlett ház alkalmatlansága és más egyéb kellemetlenségek arra indították az egyesületet, hogy az 1863. évi közgyűlésen felkérte a választmányt, tegye meg az első lépéseket arra nézve, hogy az egyesület mielőbb a saját házában helyezhesse el árváit. Dr. Palló Sándor és tagtársai e közgyűlési meghagyásnak eleget teendő, másrészről hogy az egyesületi alapszabályok első pontjában foglalt Ígéretet ténynyé emeljék, mindenekelőtt ingyen telket kértek a fővárosi tanácstól az építendő árvaház számára. A nagylelkűségéről ismert főváros teljesítette kérelmüket, e czélra két telket jelölvén ki választás végett. Egyet a szegények háza mellett a hosszabbított fűzfa-utczában,a másikat a polgári lövölde környékén. A telkek megvizsgálására kiküldettek: Palló Sándor, Beliczay Imre, Hornyánszky Viktor, Dr. Jelenik Zsigmond és Meyer Antal, kik e tisztükben eljárván, az előbbi telket választották, miután ott már találhatók házak, ellenben a másik telek környéke egészen puszta volt.