Brocskó Lajos: A Budapesti Protestáns Országos Árvaegyesület és árvaházának története 1859-1895. Budapest 1896.

Az egyesület alakulása. Az árvaház alapítása

4 E lelkes hangon írt szózat nagy hatást keltett. Az ország­minden részéből, sőt a külföldről is folytak be adományok, kül­dőik részéről azon határozott kijelentéssel, hogy azok árvaház létesítésére fordíttassanak, Isten áldását kívánván e nemes válla­latra. A közhangulat így az árvaház eszméje mellett foglalván állást, Bauhofer hozzálátott a terv megvalósításához. Járt, kelt,, mozgatott, felkereste az egyszerű polgárokat, kik mindenütt szíve­sen fogadták, kopogott a nagyok ajtaján, hogy az ügynek vezérlő" egyéneket, hathatós pártfogókat és tehetős támogatókat szerezzen,, de miután az egyik nem ért rá, a másik nem tartotta opportunus­nak megbolygatni a különböző hitfelekezetek közt fennálló jó egyetértést, a harmadik nem helyeselte, hogy az alakuló egyesület az egyházaktól függetlenül szervezkedik, keblében megtűrvén mindkét hitfelekezet képviselőit — azért, hogy a halogatás miatt az ügy érdeke ne szenvedjen, maga Bauhofer vette kezébe a veze­tést és szervezkedés végett összehívta az ügybarátokat 1858. évi november havában, a mely tanácskozó ülésen megalakították az «alapító bizottság>-ot és ebbe tagul a következők választattak: Bauhofer György, Biberauer Tivadar mérnök, Hornyánszky Viktor az «Evang. Wochenblatt» szerkesztője és Meyer Antal főmérnök. A bizottság felszólítására Bauhofer «Az evangelikus árvaház Pesten», «Alom és való» czímű szívreható, gyönyörű gondolatok­kal telt czikkelyt írt az «Evang. Wochenblatt»-ban, a melynek első részében, hogy résztvétre indítsa a szíveket, festi az evang. árvák megrendítő sorsát, saját élettapasztalatából merített példákkal, míg^ a másodikban, azon czélzattal, hogy a bizottság munkálkodásának törekvéseit, terveit szélesebb körvonalaiban is megismertesse, láto­más képében megvalósítva tünteti elő mindazon eszméket, a melyekkel ők foglalkoztak. Elmondja, hogy látott egy tekintélyes külsejü árvaházat távolról feltűnő e felirattal: «Atyám és anyám elhagytak, de az Úr felveszi gondomat». Hátterében egy másik épület tűnt szemébe «Evang. kórház» felirattal, nem messze attól pedig az elaggott lelkészek és tanítók otthon-háza emelkedett. Azóta 37 esztendő mult el, de a fenkölt lelkületű pap álma csak részben valósult meg. Az alapító bizottság által készített alapszabályok az 1859. évi márczius 19-én érkeztek le a helytartótanácstól lényegtelen módo­sításokkal Protmann rendőrigazgatóhoz, a ki azokat Bauhofernek kézbesíttette. Az alapszabályokat nyilvánosságra hozták és «Kérelem

Next

/
Oldalképek
Tartalom