Palcsó István: A késmárki lyceum története (Késmárk, 1893)

IV. A késmárki főtanoda mint kerületi nyolcz osztályú főgymnasium 1852 óta

főtanoda magát jogosultnak nem érzé e tekintetben önálló lépést tenni, hanem netalán szükségesnek tartandó újjászervezését a prot. egyház kerületi és egyetemes gyűléseinek a kormánynyal egyetértőleg hozandó eldöntésétől tette függővé. Ily értelemben válaszolt a főtanoda pártfogósága egy a kassai kerületi helytartóságtól küldött leiratra, melyben a főtanoda újjászervezése sürgettetett.*) Az 1851. év- 1851-ik évi április 24. és 25-én Eperjesen tartott evansr. ben tartott egyházkerü-egyházkerületi iskolai gyűlés**) teljes elismeressel ugyan a magas jeti gyűlések- kormány azon üdvös törekvése iránt, hogy országunk tanűeryét a határozatai. "" 1 tudományos neveles korszerű igenyemek színvonalára elősegíteni buzgólkodik; egyúttal pedig az 1791: 26-ik törvényczikkhez mint a protestáns egyház autonómiáját örök időkre biztositó alaptörvényhez hiven ragaszkodván legsürgősb kötelességének vállá a körében fekvő tanodákat önállóan újjászervezni ugy, hogy ezek a prot. egyház, a tudomány és a m. kormány igényeinek megfelelhessenek. — A jelen lévő követek mindegyike ily értelmű utasításokkal és az újjászervezés követelte áldozatok megszavazására szükséges teljhatalommal vala felruházva. A tiszai egyházkerület szükségeinek megállapítása után határoztatott, hogy Eperjesen egy philosophiai, theologiai és juridikai akadémia, Késmárkon és Rozsnyón nvolcz osztályú gymnasiumok, Miskolezon egy négy osztályú algymnasium, Lőcsén reáliskola szerveztessék a kormánytervezet értelmében. Azután mindegyik tanoda pénzalapja vizsgáltatván meg, határoztatott, hogy a nagyobbodott szükségletek fedezésére hiányzó pótlék az önadóztatás egy neme által, t. i. minden lélektől évenkint egy-egy garas beszedése alapján fizettessék a kerületi pénztárból. Ezen határozatok keresztülvitelével egy iskolai bizottmány *) Az ilyen értelmű felirat szerkesztésével az iskolai közgyűlés által megbízott választmány ellen Nendtvich Imre. egyházi felügyelő, Kuncz Dávid, lelkész és Gemza József, egyházi gondnok, tiltakozó feliratot intéztek az oktatásügyi minisztériumhoz, melyben azon ürügy alatt, hogy a választmány nem képviselte az egyházi és iskolai gyűlést, tehát ilyen választ nem adhatott, — ők hárman a kormány kivánata szerint állami gymnasiumot kértek Késmárkra. Ennek ellenében pedig az 1851. ápril 15-én tartott iskolai gyűlés az egyházi gyűléssel megegyezőleg a választmány eljárását és feliratát helyeslé és magáévá tette, ellenben az ellene tiltakozott urak separat-votumát és állam

; gymnasium felállítása végett tett kérelmüket nem kelyeslé és semmisnek nyilatkozfatá ki. Határoztatott egyszersmind, hogy a nevezett nrak kérelmét visszavevő felirat küldessék fel, azon kijelentéssel, hogy ők sem az egyházi, sem az iskolai gyűlés érzelmét nem képviselték és nem tolmácsolták. **) Ezen gyűlés tartatott Berzeviczy Titusz, feltörvényszéki ülnök, mint es. k. kormánybiztos jelenlétében, Fabriczy Sámuel, esp. felügyelő és Sehwartz Mihály, esperes, elnöklete alatt.