Palcsó István: A késmárki lyceum története (Késmárk, 1893)

III. A késmárki főtanoda mint kerületi lyceum 1839 óta

képest annak jövőbeli üdvös átalakítására fogja érvényesíteni. Tanán működését illetőleg a már mondottakon kívül megemlítjük még, liogy nem csak a jogtudományok világos és szellemdas előadása, valamint számos alkalmi beszéde- és értekezésében mély kutatáson alapuló paedagogiai elvei által*), hanem erkölcsi befolyása és lángoló hazaszeretete által is nemesitőleg és lelkesitőleg hatott az ifjúságra. Mint ő maga korai ifjúsága óta a masryar nemzeti ügyet legforróbb szeretettel karolá fel, ennek szellemi és anyagi felvirágoztatására szentelé minden idejét és tehetségét, ugy az ifjúságban a tudomány szomját ébreszté és eszményi czélokra irányzott lelkesedést költött fel, hogy tanitványai egykor a hazának buzgó és lelkes munkásai és irányadói legyenek. Ezen szellemet különösen a magyar önképző körben buzgóan ápolá, mely is vezetése alatt a legszebb virágzásra jutott. Tudománya pedig a classikai miveltségben gyökerezik és ha valaki, ugy Hunfalvy Pál képes a classicitás iránti érdeklődést és lelkesedést hazánkban előidézni. Minden alkalommal erre, mint a valódi mivelődés örökös forrásaira utasitá az ifjakat ; ő honositá meg a magyar nyelvben a görög classikusokat jeles fordításai által **) Az lS61-ben tartott egyetemes gyűlés által megállapított uj iskolai szervezet kidolgozásánál leginkább az ő remek beszédének köszönhető, hogy a görög nyelv a gymnasiumi rendes tantárgyak sorából ki nem töröltetett.***) — Egyéb nagy érdemei, melyeket magának részint mint országgyűlési képviselő 1848-49-ben és még későbben is hazánk alkotmányos jogainak megszilárdítása és szabadelvű reformjainak meghonosítása *) Ilyeu paedagogiai eszméket tartalmaznak a már fentemlitett beiktatásakor és Spóner Pál emlékére tartott beszédein kivül : V. Ferdinánd király születése napján mondott beszéde; — az 1846-7. évi iskolai értesitvényben foglalt „Hit, vallás és egyház" czimü értekezése; — az Athenaeum évfolyamaiban és későbben az Uj m. muzeumban megjelent közleményei, melyek más értekezéseivel együtt az 1873-ban kiadott „Tanulmányokéban össze vannak gyűjtve. Ezen utóbbi müvében különösen érdekes ennek I. része, melyben Késmárkról emlékezvén meg, a tanulási évei alatt itt meritett tapasztalatait az iskola akkori állapota-, tanulmányai- és tanárairól élethűen ecseteié és a vele szorosabb viszonyban állott tanárok működését érdemeik szerint méltányolván, azoknak örök emléket állított f9l. **) L. Pláton munkái, ford. Hunfalvy P. és „Tanulmányok" IV. részében Thukydides, Platóni vendégség és köztársaság, Aristoteles elmélete a jog- és államról. Figyelemre méltó, a mit az ezen fordításokhoz irt előszóban mond: „Nem csak kívánatos, hanem szükséges is, hogy lassanként előkészüljünk a görög szellem befogadására, mi, ugy gondolom, ilyenféle tanulmányok által is történhetik meg, a milyeneket e könyv nyújt." — „Ezek olyan irók, a kikből minden nemzedék és minden nemzetiség tanult és fog tanulni." ***) A görög nyelv ügye Magyarországon. Kiadta H. P. 1890.