Palcsó István: A késmárki lyceum története (Késmárk, 1893)
III. A késmárki főtanoda mint kerületi lyceum 1839 óta
megfelelő szabályzat alapíttatott meg. Azzal egy időben megfontolás tárgyává tétetett az 1847. augusztus 15-én tartott egyetemes egyházgyűlés egyik választmánya által a zayugróczi tervezet alapján kidolgozott és véleményadás végett közrebocsátott fegyelmi rendszer, melynek végleges megállapítása azomban a következő egyetemes gvülésnek tétett feladatává. — Ama politikai események és országos mozgalmak, melyek akkor mindinkább nagyobbodó mérveket öltöttek, erős hullámcsapásaikkal az itteni tanuló ifjúság figyelmét minden óvintézkedés datzára a tanulmányok nyugodt ápolásától elvonták, ugy hogy a szokott időnél elébb s közvizsgálat nélkül kellett az úgyis sokkal kisebb számban volt tanulókat haza bocsátani. Azon reformokat, melyeket hazánk legjelesebb szellemű állam- Az 184 8" l k évi országos férfiai mar évtizedek óta az ország állami rendszerének, annak törvények, bel- és kűlviszonyai, anyagi és szellemi érdekei szabadelvű átalakítására tervezetek és legbuzgóbb erőmegfeszitéssel sürgettek, 1848ban, midőn a legtöbb európai államban hasonló eszmék jutottak diadalra, mint ezek régóhajtott teljesítésére legkedvezőbbeknek látszó időben, a pozsonyi országgyűlés által alkotott és királyi szentesítést nyert törvények érvényre juttatták. Ezen törvények, melyek hazánknak az alkotmányos király uralkodása alatt lévő állami és nemzeti önállóságát és a kormányzás-, törvényhozás- és igazságszolgáltatásban gvakorlandó önrendelkezési jogát, valamint a honpolgárok egyenlőségét, anyagi és szellemi szabadságát biztositák, uj korszakot inauguráltak hazánk jövendő fejlődésére és a legszebb reményekkel és lelkesedéssel töltötték el minden igazi hazafinak keblét. Magyarhoni protestáns egyházunkat kiválóan érdeklé a XX-ik A tô r" törvényczikk, mely szerint a hazában bevett minden vallásfeleke- érteimében zetre nézve külömbség nélkül, tökéletes egyenlőség és viszonosság egybehívott , , országos állapíttatott meg, és minden bevett vallásfelekezet egyházi es iskolai értekezlet, szükségei közállodalmi költségek által fedeztetni elhatároztattak s ez elvnek részletes alkalmazásával a minisztérium az illető hitfelekezetek meghallgatásával a közelebbi törvényhozás elébe teendő kimerítő törvényjavaslat előterjesztésével megbízatott. Miután ennek következtében báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter egyházkerületeinkhez bocsátott körlevelei által hitfelekezetünket és hasonlóan a református és unitárius hitrokonainkat az egyházi és iskolai reformról tartandó értekezlet végett Pestre 1848. évi aug. 1. napjára, egy későbbi körlevele szerint pedig, a hazának akkor beállott rendkívüli körülményei miatt, a kitűzött határnap elhalasztásával szeptember 1. napjára egybehívta s eddigien is az érte-
