Palcsó István: A késmárki lyceum története (Késmárk, 1893)

I. A késmárki ev. latin iskola, mint a helybeli ev. ág. hitv. egyházközség intézete 1760-ig

Minthogy azonban a musicusok újra azt igényelték, hogy a cantatiókból eredő jutalékokban egyedül ők a többi alumnisták kizárása mellett részesülhessenek, az iskolai pártfogóság 1713. évi april 26-án kelt rendelettel ezen viszályt a fentebbi határozatok értelmében úgy intézte el, hogy a mint a cantatiók- és egyéb templomi szolgálatoknál az alumnisták is kötelezve vannak közreműködni, a szerint ők is úgy mint a musicusok azok jövedelmében részesülni fel legyenek jogosítva. Hasonlóan az 1719. évi april 18-án kelt és az iskolai törvényekhez csatolt határozatban a szegény tanulókat illető jótétemények és ezek elosztási módja a fentebbi szabályzat szerint meg van erősitve oly módosítással, hogy a cantatiók eredményében egyszersmind a cantor és rector, a praebendale beneficiumban pedig a két alsóbb osztályú praeceptor is osztozzék. Az 1742. évi iskolai törvényekben rendeltetik, hogy az alumnisták élelmezésére tett kiadásokról az oeconomus havonkint adjon számot a rectornak. A festinatiókból bevett pénzösszeget az alumnisták magok közt oszszák el úgy azonban, hogy a senior és oeconomus háromszorta nagyobb osztalékban részesüljön, mint más alumnista. Az alumneumba felveendők száma egyedül a felügyelőségés pártfogóságtól függvén határoztatott, hogy legfölebb 25 alumnista, 7 mendicans, 2 minister és 3 exspectans vétessék fel. A régi iskolai faépület az evang. régi fatemplomhoz tartozó udvar ugyanazon helyén állott, hol későbben kőanyagból más építtetett, mely jelenleg is fennáll. Annak közelebbi leírása hiányzik. Egyik oldalán ezen feliratot viselé: Paupertas, ódium, contemtus, gratia nulla, Praemia redduntur quattuor ista scholae; másik oldalán pedig: Haec domus est Christo, studiis dicata juventae: Nemo sacrum violet dedecoretque locum. és : Parum proficitur, si constituta religione scholae negligantur.*) Thuanus. *) Ezen feliratok fel vannak jegyezve az 1711 — 1805. évekről irt matriculában és fordítva ezt jelentik: Szegénység, gyűlölet, lenézés, hálátlanság, ez a négy jutalom jár az iskolának. Ez a ház Krisztusnak és az ifjúság tanulmányainak van szentelve: Senki se sértse és becsteleuitse meg e szent helyet. — Keveset használ, ha a vallás helyreállítása mellett az iskolák elhanyagoltainak. (Thuanus franczia író volt a XVII. században).