Palcsó István: A késmárki lyceum története (Késmárk, 1893)

I. A késmárki ev. latin iskola, mint a helybeli ev. ág. hitv. egyházközség intézete 1760-ig

mint az ő nevelési eszméinek megfelelőleg az éneklés is alapos tanitás tárgyává tétetett.*) A késmárki tanintézet eleitől fogva a helybeli evang. egyházA

z viszonya a községgel legbensőbb viszonyban, ennek pártfogása és felügyelete helybeli ev. alatt állott, úgy hogy belső és külső ügyei: a tanárok választása egyházközés díjazása, a tanulmányok és iskolarend megállapítása az egyházi gyűlés elébe tartozék. Ennek következtében nem csak a tanárok választására vala a helybeli ev. község lelkészeinek nagy befolyásuk, a mint hogy az iskolai felügyelet is kötelességeik közé tartozék, hanem az intézetnek kiválóan evang. vallású jelleme és színezete volt. A tanári meghívókból kitetszik, hugy a pártfogóság, mely alatt különösen a helybeli ev. egyházközségnek egyházi és világi elöljárói, általánosabban pedig az egész egyházközség értetendő, — az iskolát a hitbeli erény és a világi tudomány gyámolitójának tekinté, melynek feladata legyen a Krisztussal való öntudatos közösségre nevelni az ifjakat és őket a mellett oly ismeretekkel és ügyességekkel ellátni, melyek elsajátítása által az egyház és állam szolgálatára képesekké tétessenek. Azon Pláton-féle elv, mely szerint minden egyetemesség csak szakértők által gyámolittatik helyesen, mindegyik rectori meghívóban előfordul. A XVIII. századbeli meghívók- és iskolarendből kiderül, A*f

koI

a ° osztályai es hogy az iskola öt osztályra vala felosztva és ugyanannyi tanár alatt tanárai, állott. Az első (príma), mint legfelsőbb osztály, a r e c t o r alatt állott, ki egyszersmind az egész intézet igazgatója vala, a második aconrector, vagy collega, a harmadik a subrector, a negyedik a c an tor, az ötödik az orgonista alatt állott, — a két utóbbi praeceptornak is czimeztetett. A XVI. és XVII. században ezen iskolánál alkalmazott tanárok A U- ^V

1

1' szazadban sorából nagyobbára csak a rectorokat találjuk névlegesen feljegyezve. volt rectorok Ezek közül elsőnek említtetik a városi jegyzőkönyvben**) Khau£fay

és e^

ect

0~ (Kauffmann) Rikárd, ki I. Ferdinánd királytól 1562-ben nemesi rangra emeltetett és miután 18 évig Késmárkon működött, 1565-ben Kassára ment el, hol az ottani iskola élén állott 1569-ig. A következő rector Fabinius (Pannonius) Lukács 1571-ben Eperjesre hivatott, kit is későbben az ottani rector és koszorúzott költő *) Comeniusnak itt használatban volt tanköuyvei : Janua linguae latinae reserata aurea. Lexicon januale. Vestibulum eruditionis scholasticae. Orbis sensualium pictus quadrilinguis. Janua, sive introductorium in biblia sacra. Oratio de cultura ingeniorum. Ezek még több példányban fordulnak elo a lyceumi könyvtárban. *•) Genersich II 145.