Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.
104 Johannes Berthóty de Berthót ; Alexander et Martinus Roskoványi de Eadem; Sigismundus Dobay de Dobó; Johannes Frichy; Sigismundus et Georgius de Hedry; Johannes Werebely ; Georgius Horváth Loworkovith ; Stephanu's similiter Horváth deGrádecz; et Paulus Motko de Szent-Kereszt. Georgius Kurkovicius V. D. M. Palocsensis et vacante Senioris offo Consenior; Nicolaus Woszticzky Richuawiensis (V. D. M.). — Praeterea ex Cottibus Scepusiensi et Sárosieusi Pastores et V. D. M-ri quam plurimi. „Cum duorum istorum Cottuum ac Lib. in eis Cittum tanta sit amplitúdó, ut unus Superintendens minime sufficiens esse videatur, statutum est" stb. (bevezető szó a határozatok előtt). „Annyi volt a két megyében s az 5 szab. kir. városban az evangelikus, hogy két Supèrintendenst kellett nekik választani, egyet az 5 sz. k. városnak, s egyet a két megye számára." (200 frt tiszt, dijjal). 8. Az 1622. szept. 1. szempczi Consistoriumon (Consistorium Sempthaviense) Sáros-Zemplén nem volt képviselve. 4. Az 1707. apr. 3—10. rózsahegyi zsinaton jelen voltak: Szirmay Miklós Zemplén- és Sárosmegye s az eperjesi collegium küldöttje; Jacobus Zabler Reg. Lib. Cittum Super. Hungáriáé et Oppidi N.-Sáros ut et Cottuum Saaros, Scepus, Zemplin, Abaujvár Superintendens et protunc Ministerii Evang. in praefatis R. et Lib. Civit. ablegatus. Pastor Germ. Bartphensis. Nicolaus Záwodszky R. A. senior; Johannes Grünel M.-Raslavicens, Consen.' Saaros Cott.; Martinús Pelsőczy Past. Saarosieusis ; Joh. Glosius Past. Radvan ; Andreas et Petrus Szirmay; Michael Roth; Johannes Brezinay. 5. Az 1791. szept. 12. — okt. 14-ki pesti zsinaton jelenvoltak : Samuel Sontagh Superint. kasai lk., Ezechiel Csernota, Zempl.-Sáros Deputatus, Carolus Fejérváry (Az 1791. jun. 21. esp. gyűlés küldte ki) (Josephus Ujházy de Budamér Scep. Deputatus). Liturgia. Valószínű, hogy a sárosmegyei egyházak a szab. kir. városi egyházakhoz hasonlóan, mindjárt a reformátió elején eltörölték a misét; legalább annak sehol nyomát nem találjuk, hogy az ev. egyházak rendezkedése után kellett volna valahol a misét eltörölni, vagy hogy ilyen 1614-től valahol tartatott volna. — Azt azonban tagadni nem lehet, hogy sok r. kath. czeremonia volt az ev." egyházban szokásban. — A falusi egyházak reformátorai ugyanis nem tartván a rohamos újítást tanácsosnak, sok kath. czeremoniát csak azért tar77 tottak meg, hogy a lakosokat annál könnyebben megnyerjék a reformátió ügyének. És csak is igy történhetett, hogy mert ilyen csekély volt a különbség, oly rövid idő alatt az egész megye a reformatio hive lett. — Eltűrtek az evangélikusok a templomban több oltárt is, melyek különböző szenteknek voltak szentelve. Meghagyták a szentelt vizet is a templom bejáratainál, a keresztvetést sem ellenezték (teszi ma is sok sárosi ev.). A szent cselekvényeket végző lelkészek a r. kath. egyházban szokásos ruhákat öltöttek fel, latin zsoltárokat és énekeket énekeltek, különösen a főünnepeken. Temetéskor elől kereszt vitetett. És ámbár ezen szokásokat később a superintendensek s magok a lelkészek is megszüntetni törekvéi.ík, — ezen törekvés még sem vezetett mindenütt sikerre, ugy hogy még az 1743-ban Ambrózy György superintendens által végzett Canonica Visitatio alkalmával is a felső tarczai völgyön majdnem minden egyházban ilyes szokások voltak fellelhetők. De nem hiányzottak olyan lelkészek és egyházak sem, a kik és a melyek az isteni tiszteletben is az egyszerűségnek voltak hívei. — Az ilyén istenitisztelét: ének, ima, oltár elől énekelt collecta imából, a szószékről mondott prédikáczióból, mely már akkor is-az istenitisztelet főalkatrészét képezte, — állott. A tót Agenda (Szertartásköny), a mely pedig igen babonás vala, mert az ember minden cselekedeténél az ördögnek befolyást tulajdonított, példányképül tekintetett. Ugy olvassuk a püspöki egyházi látogátások jegyzőkönyvében, hogy Missale czimü szertartáskönyvet sokáig őriztek az egyes egyházak (de hogy azt használták volna, Zolnay sehol sem olvasta) — de azt nem igen használták." Cseh Agenda volt 1581-től. Majd Krmann Dániel dunáninneni superintendens állított össze s adott ki egy tót Agendát 1734-ben. Utána Ambrózy György superintendens buzgólkodott az egyházaknak szertartásos könyvekkel való ellátásában. Az Albát (kámzsát) 1612. aug. 28-án Abrahamides Izsák superintendens követelte először s azóta általánossá lett használata. — Részletesebb egyházi rendezetet adott az 1610 zsolnai, 1612 szepesvárallyai s főleg az 1707-ki rózsahegyi zsinat, a mely a liturgiának egységét akarván keresztül vinni, sokat foglalkozott ezen tárgygyal. — Mindamellett — mint adiaphoron-nál megmaradtak az egyes egyházak eltérő szokásai. Az istenitisztelet nyelve. Eleintén majdnem minden egyházban használtatott s különösen a főünnepeken a latin nyelv, melyen a kántorok a zsoltárokat és énekeket énekelték és az Agendák könyve tanúsága szerint a
