Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.

52 életrajzát, — melyből a következőket vehetjük ki : született Szent-Kereszten (Zólyom.) Atyja L. Bertalan. Otthon kezdettjárni iskolába, még pedig korán, majd Bajmóczra vitetett, a hol Péntekiustól és Hranicenus-tói tanult. Onnan Kassára ment iskolába Szoczovinusz Sándorhoz. Innen vitetettt Zauzerius Mihály utódjává N.-Sárosra a „Lyceumbá." Itt 4 évig működött. Innen Eperjesre vitetett, hol 3 évig magyar kántor volt. Innen Horváth Mihály által Lomniczra hivatván, lelkészül távozott. 7. Hertelius András 1613. 8. Quaestor Jakab. Breznóbányai. Hogy ez 1625-ben a n.-sárosi iskola igazgatója volt, bizonyítja a breznóbányai Bartholomaeidesz Mihály, a ki egykor hanusfalvi lelkész volt, felszenteltetése alkalmával irt önéletleirásában (Zabler Péter sup. íelszt. lajst. 1632.). Az egykori palotai lelkész Schröter Boldizsár (midőn Zabler Péter sup. által felszenteltetett) önéletrajzában ezt irja róla (és társáról) : „a magyar nyelv megtanulása czéljából a nagy-sár osi iskolába jártam 1627-ben, a hol két tanárt hallgattam, t. i. Quaestor Jakabot és Serédi Jánost". Martius György felszenteltetése alkalmával („Yillensis Ecclae") e kettőt önéletrajzában kegyes, jeles, tudós tanároknak mondja. (Zabler Péter félsz, lajstrom'ában pag. 179.) Quaestor Jakab a Bártfán 1616-ban május 17 és 18-án tartott gyűlésen jelen volt s aláirt mint n.-sárosi rector. 9. Serédi János. N.-Sároson született. Itt volt tanár is. Innen Eperjesre vitetett tanárul. Kitűnt jeles latin versei , által. Többek között azon distichonjai által, melyeket irt Madarászhoz, az eperjesi magyar lelkészhez, midőn az egy magyar munkáját kinyomatta. Eperjesi polgárrá, majd consullá, tanácsnokká választatott, hosszabb, jeles tanári működése jutalmául. 10. Tubián András. Bakabányai (Pukanyecz). Atyja Mihály mint lovaskatona tüntette ki magát a törökök elleni háborúban. Anyja Bakabányai Katalin. Tanult: Zsolnán Lány Gergely, Bánóczon Lány Izsák, Galgóczon Csayka Mihály, Győrben Nodificrs István, Kassán Lyci, Eperjesen Serédi János alatt. Kiképeztetvén, Péchujfalura Péchy Pál házához hivatott nevelőnek. Itt magát 3 éven át kitüntetvén, Nagy-Sárosra ajánltatott rectorul. Mint nagy-sárosi rector 3 évig működött. Mivel azonban ekkor az eperjesi iskola, fénye elhomályositotta a n.-sárosi iskola régi dicsőségét, elkeseredett és leköszönt és elvevén a kis-szebeni jegyző Hertelius András leányát, a jogot kezdte tanulmányozni. Azonban a szebeni tanács által szebeni lelkészszé választatott. Felszenteltetett Zabler Péter superintendens által. 11. Mollitoris András. Bénedekfalváról — Liptóban. Szülői istenfélelemben s kegyességben nevelték őt s gondosan taníttatták. Tanulmányai befejezése után nagy-sárosi rectorrá választatott meg. Itt kitűnvén, Kassára hivatott „conrectorul". A többszörös hívásnak végre engedett. Itt 4 éven át működött, sok bajjal küzdve s midőn a kassai iskola az üldözések folytán beszíint, újra n.-sárosi igazgatótanárrá lett. Mint ilyen újra 1 évig működött. Innen azonban egy év elmultával a szomszéd Szt.-Mihály ev. lelkészeül hivatott meg s Zabler Péter által felszenteltetett 1634-ben. 12. Cserveniczky Gservenyenszky Miklós kassai conrector s egyúttal a kassai bíró Kállay Mihály fiainak nevelője. Hét évig működött N.-Sároson mint rector. Megnősülvén, újra visszatért Kassára, de egy év elmultával újra visszahivatott N.-Sárosra, előbbi hivatalába. Végül a sárósmegyei Kende faluban ev. lelkészszé lett. Ilyenné Liefmann Mihály sup. által szenteltetett fel 1669-ben. Visszaállíttatván a haza szabadsága az 1672—1682. idő után, a n.-sárosi ev. nemesek, polgárok és lakosok az ev. templom, paplak és iskola számára telket kaptak és egyházias életöket a nekik kijelölt helyen újólag valósággal meg is kezdették. Sőt sírboltokat is építettek, melyek egyikében ns. Szirmay Miklós sógora ma is nyugszik, t. i. Saárosy István. De előbbi állapotukba szoritattak vissza. (Azaz mindezt elvesztették 1713-ban.) C) A héthársi ev. (gymn.) iskola története 1590—1747. Rezik János: Gymnasiologia. III. Cap. XXII. Héthárs (Siebenlinden, Septemtilium) egy sárosi mezőváros a Tarcza folyó mellett, mely nyugat felé a Szepességre néz. Utánozván a szab. kir. városokat és a szepesi mezővárosokat, e város nemcsak a német nyelvet, hanem az ev. vallást, a chorust és. újjászervezett iskolát is megtartotta egész 1747-ig. Ezen iskolának rectorai voltak : 1. Fabini Sámuel, Poprádról, Szepesben. Atyja F. Pongrácz mészáros, anyja Lorentz Margit. Tanult otthon és Eperjesen Fabini Miksa és Roháts Menyhért $|att 7 éven át. Azután külföldi egyetemekre ment. Onnan visszaérvén, Bártfán fejezte be tanulmányait, Waiszmann Márton' meltt. 3 év multán a héthársi iskola élére állíttatott, holott is 6 éven t működött. Erre szülői tanácsára Bártfára ment és gazdálkodott,