Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.

'374 Aranyozott kelyhét Ujházy Sámueltől kapta 1800-ban. Ujházy Máriássy Theresia urvacsorai aranyhimzetü ken­dőt adott. Ujházy Polixéna aranyhimzetü albdt adott. — Inspector : budaméri Ujházy László. Evangélikusok lehettek tehát reformátusokkal vegyest Buda­méren már mindjárt a reformátió idejében, amennyiben ezen vidé­ken, a mint arról a sárosmegyei evang. egyház általános története tanúskodik: az evangyélmi hit korán kezdett terjedni. Későbbi idők­ben, különösen a nemes Ujházy családban találta buzgó védőit. — Ezen egyház főbb eseményei közé számitható, mint láttuk az, hogy temploma 1798-ik évben felépíttetett s felszenteltetett. 1849-ben ellenséges kéz által kipusztíttatott. 1866-ban újra (valamely gonosz­tevő által) kiraboltatott. 1879-ben azonban azon rendbe, melyben jelenleg van, lőn hozva. De mindenesetre legfőbb eseménye ezen egyháznak az, hogy az 1869-ik évben anyaegyházzá lett. Jutott pedig az egyház ezen ujabbkori önállóságához azon nagylelkű ala­pítvány folytán, melyet Ujházy József s az ő kedves neje : Ujházy szül. Priesznicz Zsófia 1867-ik év okt. 20-án szeretett egyetlen egy 1867-ik év septemb. 27-én elhalálozott Árpád nevü fiók emlékére „Ujházy Árpád alapítvány" czim alatt tettek. Ezen fontos alapít­ványi oklevél a püspök által is megerősítve, egyik hiteles példány­ban ezen egyháznál, egy másik szintén hiteles példányban pedig az ev. sáros-zempléni esperesség levéltárában van letéteményezve. Tartalma ezen nagyfontosságú okmánynak ez: „Alapítványi oklevél. Melynélfogva mi alól Írottak t. i. én Ujházy József és én Ujházy Józsefné, szül. Priesnicz Zsófia, minthogy egyetlen figyermekünk : Árpád a kérlelhetlen sors által oly hőn szeretett szülői karjaink közül kiragadtatott s benne az Ujházy család jelenlegi fisarjadéka is kioltatott, hogy a Budamérben őseink által alakított evangelikus egyház fenmararadása biztosíttassák, Budamér helységében egy állandó önálló ág. hitv. ' evangyélmi anyaegyházat alapítunk, mely boldogult gyermekünk emlékére Ujházy Árpád alapítványnak nevez­tessék, mely szerint az illető s arra hivatott egyházi hatóságok utján eszközlendő kikebeleztetés után : 1. A budaméri evangyélmi lelkész­nek évenkénti fizetése leend hatszáz, szám szerint 600 o. é. forint; husz, szám szerint 20 hold szántóföld; tizenkét, szám szerint 12 hasogatott bécsi öl tűzi fa; nyaranta három azaz 3 tehén szabad' legeltetése az urasági marhákkal, végre rendes lakás a szükségeij gazdasági épületekkel. 2. A budaméri ev. iskolatanitó fizetése háromig száz, szám szerint 300 o. é. forint; hat, szám szerint 6 hold szántódé föld; hat, szám szerint 6 bécsi öl hasogatott tűzi fa, lakás egy 375 külön tanteremmel és végre egy tehén legeltetése az urasági mar­hákkal. 3. A budaméri evangyélmi templomnak s az alatta lévő Ujházy család sírboltjának főképeni jó karban tartására s a lel­kész és tanitó épületeinek, de csak az épületeknek jó karban tartására alapítunk háromszáz, szám szerint 300 o. é. forint éven­kenti jövedelmet. Ezen 300 forint az évnegyedenkénti fizetéskor mindig a kassai takarékpénztárba vagy zálogházba tétessék le ka­matozás végett és az első nagyobb tőkéből a torony rézzel fedessék, a templom pedig bádoggal vagy cseréppel. A takarékpénztári vagy zálogházi könyvecske, mig budaméri birtokunk családunk kezelése alatt leend, a családi tagok egyikénél, azután pedig a sáros-zem­pléni esperesnél leend, a ki évnegyedenként a budaméri gazda­tiszthez küldendi a betétel eszközlése végett. A fentebbi három rendbeli, összesen egyezer kétszáz, számszerint 1200 forintot tevő évenkénti fizetést, budaméri birtokunk jövedelméből Isten segedel­mével, a mint mágunk megkezdjük fizetni, ugy örök időkre évne­gyedenkénti részletekben pontosan abból fizettetni kivánjuk és pedig ugy, hogy ezen ezerkétszáz forint számszerinti mennyisége minden pénz­változás avagy devolvatio közt is megmaradván a mostani ezüstből vert egy forintos érczpénzhez arányítva, mindig egyenlő értékű ma­radjon, agio számitás nélkül. Ezen 1200 frt fizetését, mint örökös terhet budaméri birtokunk telekkönyvébe is, a tizennyolcz bécsi ölfa és a 4 darab marha legeltetés szolgalmával együtt, magunk beke­beleztetjük, a beltelek és földek kihasítva, külön okirat által fognak a lelkészi és tanitó-alapul átíratni. A mindenkori lelkész és tanitó kötelmeinek kitűzzük: a) A lelkész köteles a rendes lelkészi köte­lességeket hiven teljesíteni, a nép előtt erkölcsi jó magaviselet által jó példát adni. b) Köteles a lelkész a templomon, családi sírbol­tunkon, avagy a magunk épületein felmerülő romlásokat családunk még életben leendő tagjánál, ennek kimultával pedig az illető espe­resnél bejelenteni, hogy az évenkénti 300 frtból azonnal megigazít­tassanak. Az évenkénti igazításokról az esperességi gyűlésnek rendes számadást adni és még akkor is jelentést tenni tartozik evidentia tekintetéből, ha semmi igazítás nem történt, c) A lelkész köteles a családunk sírboltjában nyugvó és még odajutandó családunk tag­jainak kimulásuk napjain tartandó istenitisztelet alkalmával, egy-egy alkalmi imát mondani. A már eddig családi sírboltunkban nyugvó kedveseink — meghalálozásuk feljegyzésével — a következők: január 6-án 1826. Ujházy József; jan. 11-én 1834. Ujházyné szül. Dessewffy Teréz; márcz. 26-án 1845. Ujházy Antal; márcz. 27-én 1846. Ujházy

Next

/
Oldalképek
Tartalom