Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.

3lÔ likusok birták, de azután újra a lutheránusoké volt, mig most 6 esztendeje Keczer Sándor, Bornemisza J. viczispánnal el nem foglalta, a királyi parancsot előmu­tatni kérőknek, pálczát (botot) Ígérvén. Több a lutheránus mint a római katholikus (ilyen csak 10 van). A temp­lomot Keczer György lutheránus anyja építette. 1806. Az 1783. nov. 3-kán kelt kir. engedélylyel O-Falu 1784-től márcz. 8-tól újra kezdi mint anya, életét. Keczer An­drásné házában 3 évig. Ekkor templomot kezdtek építeni, de a megye a róm. kath. papság kérelmére akadályozta azt, mert közel építették a róm. kath. templomhoz s már az összehordott anyagkészlet romlani kezdett, midőn szerencsére Il-ik József Eperjesre jött. — Ekkor ezen gyülekezett küldöttsége a felügyelővel : Keczer Andrással élén, uj kérelmet intéz a királyhoz, mire az eltiltja a tem­plomépítés akadályozását s a templom felépül 1792-ben. Filiái: Yeresvágás, Hüvisz, Tuhrina, Bunyita, Pa­tacsko, Tiszite, 1799-től fatemplommal, Keczer-Peklén, Keczer-Kosztolán, Keczer-Lipócz. Ezen egyház tagjai egykor két egyházhoz tartoztak : Keczer-Feklénhez, melyhez Ó-Falu is, mint filia tartozott és Veresvágáshoz. De 1717-ben templomaik elvétet­tek s isteni tiszteletök beszüntettetett. Később újra akar­ván egyházas életöket folytatni, Ó-Falut választották közép­pontul, mert a Keczer-családtól sokat vártak e helyütt. És csakugyan Keczer András özvegye : Anna, Mária, Polixéna, Spielenberg fiai: András, Miklós, Márk és Tamás be­leegyezésével a telket, birtokot, melyet már meghalt fiá­nak Antalnak hasittatott volt ki, a templom, parochia s iskolának adta s igy az egyház létét örökre bizto­sitotta. Oltárát s szószékét Szinyei Sándor neje : Keczer Ilona állíttatta. — A keresztelő medenczét Keczer Márk neje : Halmágyi Ágnes adta. Matrica: 1784-től. — Felügyelő régóta Szinyei Sándor. Lelkész: Ceabkay Illés, 43 éves, eperjesi tanuló, Dobsinán szenteltetett fel 1785-ben. Hector \ Hanko András, 26 éves. 1826. Templomát veszti Keczer András és Bornemisza alispán ál­tal 1716-ban, állítólag kir. parancsra. Anna, Mária, Po­lixena Spielenberg, Keczer András özvegye s gyermekei gyámja által 1784-ben visszanyeri. Filiái: Tuhrina, Tiszite. Halmágyi Agnes, Keczer Márk volt felügyelője, özve­gyénél száll a superintendens. Ide kisérte: Keczer Ta­más és Sárossy Imre, a tarczai járás szolgabirája. Tor­nyát 1807-ben lipóezi Keczer Márk építtető, egyik harangját özvegye önteté. Ennek filiáját: Tuhrinát, Keczer Márk és neje s majd^ özvegye s Anna, Mária, Polixéna Spielenberg tartja fel. Állit neki imaházat, iskolát. A pekléni és vörösvágási templom 1717. a római katholikusoktól tehát elfoglaltatván, ezen időtől fogva 1783-ig a tuhrinai, huvizi, vörösvágási, ó-falusi, lipóezi, kosztolányi, keczer-pekléni, tiszite!, patacskói, bunyitai, mudróczi és bolyári ág. hitv. ev. hivek, mint pásztortól megfosztott nyáj, egyházi egységet nem képezvén, istenitisz­teletre a közelfekvő ev. egyházakba jártak; 1783-ban azon­ban néhai KeczerAndrás vezetése alatt a fentebbi helységek­ben lakó ev. hivek elhatározták a kegyelmesen uralkodó Il-ik József császárhoz folyamodni templomépítés végett. Ezen folyamodványuk kihallgattatván, egy templom épí­tése számukra megengedtetett. Ezen templomot ők előbb Lipóczon vagy Vörösvágáson akarták építeni, de félvén, hogy templomuk ismét elvétetik, a templom építését Ó-Falvára határozták, annál is inkább, mert Keczer András e czélra saját kastélya körüli kertjéből felaján­lotta a helyet, s a templomépitéshez minden szükséges anyagot (fa stb.) adott. Ezenfelül a lelkészi lakhoz s lelkészi jövedelmi használatra, az egyháznak Ihnatovka nevezetű (belső és külső telek) területet ajándékozta. Ezen előzmények után, s minekutána még ezenfelül a hivek a sárosmegyei hatóság felszólítására — a lelkésznek évi jövedelmét aláírás utján biztositották volna, legfelsőbb engedélylyel 1784-ben Ó-Falun templomépitéshez fogtak, s Ó-Falun az anyaegyház alapját megvetették ; a fent nevezett helységek hiveit, mint leánygyülekezeteket ke­belezvén be, (a mudróczi, meg bolyári hivek későbben a ránki anyaegyházba tértek.) Azonban a mint 1784-ben a templom falait a föld­től már vagy egy ölnyire emelték volna, a római katho-. 24« ­'3 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom