Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.

anyaegyház 1735-ben elvétetett, ezen egyház anyává lett s a patronusok költségén, még pedig ifj. Péchy Gábor telkén parochia épült 1736-ban. 1735-től anyakönyv. Péchy Sámuel a pap fizetéséhez nagy mértékben hozzájárul. A lelkész indulatos ember s főleg a volt egyházi! Szőcs Ádám neje, Anna özvegygyei rosszul bánt; a szószékről is megnevezte, üldözte. Nem voltak symbolikus könyvei, a miért megdorgáltatott, mint sok más lelkész. A „Tedeum" a superintendens meghagyása folytán, ezentúl : „eo modo et ordine decantetur, quo in Cantionali Kleichiano posteritati exhibetur". (NB. Ezen egyház meglátogatásával befejezte volt Ambrózy Gy. superintendens Sárosban a Yisitatiót és örült, hogy semmi nagyobb bajuk nem történt, mert a jegyzőkönyv szerint sokan igen féltek, hogy a róm. és gör. katholikusok között járván, valami bajuk esik.) 1806. Jakabfalva — Németjakab vágás. A superintendensi ide kisérték : Ujházy Sámuel, Péchy Gábor (de Péchujfalu), Bogár András, az alispán, Péchy bérlője, Liptay Mátyás eperjesi professor, Greskovits Sámuel szebeni lelkész stb. Egykor Keresztfalva filiája. Az 1735. körül elvétetvén, ez azóta anya. 1776. jun. 27-én leégett a templom minden belső berendezésével, orgonástól (8 egyházi méhessel). Ezután a templomot elakarták venni, mert hogy itt minden elpusztult s megbotránkoztak azon, hogy a jakabfalviak három évig a szabad ég alatt tartották istenitiszteleteiket. De ez egyház feléledt ifjabb péchujfalusi Péchy Gábor kegyéből s a türelmi rendelet kiadása előtt, idejártak a szepesi evangélikusok is. — Ezen- ifj. Péchy Gábor 1778-ban a maga költségén javíttatta ki a leégett templomot. Ezüst kelyhén ez áll : Anna Máriássy de Markusfalva anno 1700. A templomban síremlék áll, melyet Péchy Pál, anyjának született: Dóczy Máriának és saját gyermekeinek :- András, Klára, János és Mártonnak állított, 1637-ben. Egyik harangját 1778. péchujfalusi Péchy Klára, Dessewffy Tamás özvegye ön tette át. Bégi Matricája elégett ; .az uj 1753-ban kezdődik. Felügyelő nem volt, de a superintendens s a nép kérésére e tisztet elvállalta Péchy Gábor. Szinye Lipócz filia számára ilyenül Sárosmegye ügyészét, Várady Szak266 máry Dániel odavaló földbirtokost kérte fel a superintendens. Lelkésze: Pankuch János, a ki Eperjesről, hol iskoláit végezte, hivatott ide 1793. márcz. 25-én s Nicolai által fölszenteltetett. 41 éves. Kántor: a csizmadia Boszmann Jakab, 41 éves. 1826. Sorsa a megelőző C. V. jkvben (1806) van leirva. 1823. máj. 4-én iszonyú tűz pusztitá. Lelkészei : Math. Kauderi 1646—1659. Valér. Berlinius 1659—1666. Joh. Andriczius 1666—1670. Matthaeus Lyubovenszky 1670—1701. Joh. junior Pertisz 1701—1707. Georgius Bredeczky 1707—1729. Mathaeus Korjenko 1729—1735. Andreas Lucae 1735—1754. Philippus Jacob. Czapkay prius Stásztny dictus 1754—1785. Elias Czapkay 1785—1793. Johannes Pankuch 1793—1826. Tanitói : Joh. junior Pertisz, a későbbi lelkész 1695—1701. Andreas. Nóvák 1704. Georgius Némethy 1731. • Matthias Bredeczky 1776. Sámuel Czapkay 1785. Joh. Grayszinger 1787. Joh. Gall 1788. Jacobus Boszmann 1795. Michael Jaskovszky 1807. Andreas Balveczky 1814. Alexander Szalmovszky 1822-től. (Jeles, magasabb képzettségű.) Filiái: Szent-Kereszt, Mochnya, Szinye-Ujfalu, Buják, AndrásVágás, Izsép, Hrapkó, Nagy-Vitéz, Singlir, Szinye-Lipócz, Pries, Hedri, Berthót. Inspector : Péchy Gábor. Jelen : Sárossy Tamás szolgabíró, Várady Szakmáry Antal (előbbi Can. Vis. jkv. ! ! !) Szinyey Gábor s több evangelikus lelkész. Temploma igen régi. 1816. újra fedetett Andreas Straka molitor Szt.-Keresztiensis, legatuma 200 Eft.