Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.
22 36 Osztropatak, Ófalu, Orkuta, Orsócz, Olsa (Semviz fii.) Pétervágás, Poloma (Semviz filiája), Plavnieza, Péchujfalu, Patacskó (Peklén fii.). Radvány (Keresztes m.), Richwald (7 fii.), Roskovány, Radács, Rokitó, Rusina (N.-Ladna fii.). Siba (Richwald fii.), Semviz, Senyék, Siroka, Sverző, Saarpataka (Serpatak), Senglér, Somos-Ujfalu, Szuhadolina (Radács fii.) Szent-Mihály, Szinye, Szent-Kereszty, Szinye-Ujfalu, Sz.-György, Szedlicze, Szokolya (Kavacsáuy mell.), Szent-Imre (Radács fii.). Tót-Raszlavicz (M.-Raszl. fii), Tóth-Bogdáuy, Thurina, Tharnó, Töczelmés, ïarcza (et Viszoka), Tarkeö, Tisithe (Peklény m.), Terebei, Téhány (Kavacsány m.). Uszfalva (Szent-György filiája). Vaspatak (Karács, mező mell.), Varjufalva (Kapronczához tartozott), Veresalma, Vörösvágás, Viszoka (Tarczához), Várallya, Volya (Veresalma fii.). Zsálmány (Kükemező m.), Zsegnye, Zsebfalva. 65 anya-, 74 leány-, összesen 139 egyház (és egy pár meg nem nevezett filia). 1. Jegyzet: Ezek közül 7.-ben nem volt templom. 2. Jegyzet : Ezek közül 1722-ben még igen sokban a lakosok mind evangélikusok voltak, igen sokban tiz annyi volt az ev. vallású, mint a más vallású lakos, igen sokban túlnyomó volt, többen több, két háromban a többi felekezetek híveivel egyenlő volt az ev. lakosok száma. Egyben több lakos volt katholikus, de több földesúr ev., egyben (Mocsolya) túlnyomóan katholikus volt a lakosság s a földesurak s egyben a földesurak többsége volt kath. 0) P) R) S) Sz) T) U) V) Zs) A sáros-zempléni ev. esperességben virágzott iskolák. A) A berzeviczei ev. gymnasium története. 1580—1714-ig. Rezik János „Gymnasiologiá"-jából. 1. Berzevicze a hasonnevű nemes család mezővárosa volt, a Tarcza mellett (Sárosmegyében) egykor kettős kastélylyal, templommal és magasabb hires iskolával. 1. Jegyzet : E mezővárosnak két iskolája volt, (az egyik valószínűleg elemi iskolául is szolgált) melyeknek vizáradás által való elpusztulásáról Matthaei Menyhért bajmóczi születésü, veresalmai ev. lelkész, a kokovai Briccius naplójában, a mely Reziknek birtokában volt, 1621-ről ezen szomorú, megjegyzést tette : 1621. aug. 24-én Szt. Bertalan ap. előestéjén száz év óta nem látott, hallatlan nagy vizáradas volt 3 napon át Berzeviczén, mely rettentő rohammal lerombolta Berzeviczy Ádám kőből épült házának majdnem felét, a meredek árokparti városfalakat és összerombolta a temető nagy részét a sírokkal és hullákkal, melyeket magával vitt ; összerombolt azonkívül néhány házat a csűrökkel, melyeket a folyó szikláin zúzott szét. — E vizáradás nemcsak Berzeviczén, hanem Sárosmegye azon részében is, a mely a Tarcza folyó mellett fekszik, dúlt, váratlan s iszonyú veszélyt hozván sokakra. Az iskola mindkettő, az uj és a régi (Berzeviczén) tönkre ment. 2. Jegyzet : Budaeus György naplójában pedig ezt olvasta Rezik : 1670. jul. 16., 17., 18-án óriási vizáradás volt, a mely a mezőkön, a vetésekben, a kertekben, a rétekben s az épületekben iszonyú károkat okozott. — A héthársi völgyben, Tarcza faluban elvitt 22 házat, Berzevicze mezővárosban, Berzeviczy Lászlónak több épülettel együtt a mészárszék melletti szérűjét vitte el. — Több malmot alapostól vitt el, többet homokkal és kövekkel hordott be, többet megrongált, tovább mozdított. 2. §• A Berzeviczy család igen régi és ősei már a jeruzsálemi II. András keresztes hadjárata idejében híresek voltak, s ezek némely utódai, az evangyélmi vallás hivei voltak, az itteni iskolák alapitói, fentartói s a következő, ezen helyen működött rectorok és az itt tanuló nagyszámú ifjúság bőkezű pártfogói, mint azt azok magok is bizonyítják. 3. §. a) Berzeviczei rectorok. Zolnay szerint : Rezik szerint : 1. Accipitrini Miklós 1580. Accipitrini Miklós 1580 körül. j^kí 2. Matthaei Menyhért 1603— Matthaei Menyhért. 1606 (cantor 1610—1623. 3. Fabriczy Fábry Mátyás Fabriczius Mátyás 1614 kör. 1610—14 (Selecensis).
