Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.
Jelen : Andreas, Adam. Dessewffy, Szulyovszky András, Fejérváry László, Zimmermann Gábor, Kükemezey László, Fejérváry Gábor, 3 szomszéd pap s a senior, a helybeli pap. Itt visitálta a superintendens a sáros-zempléni levéltárt is. Yolt ebben: 1. Ohronologikus index az iratokról, (a nagyobb fontosságuakról) 1517—1806. (? ?), kisebb index, 1635—1806-ból való. 2. Protocollum, melyben a sáros-zempléni esperesség törvényei s lelkészeinek nevei sajátkezüleg jegyezvék 1614-tól. 3. Három pecsétnyomó. 4. Két kötet jkv. in 4°. 1. Az elsőben, a gömöri esperesség törvényei 1614-ből. 2. Szepesvárallyai zsinati törvények (nyomatott Lőcsén). 3. Sáros-zempléni esperességi törvények, Berzeviczy András alispán megerősítésével, 1614. augusztus 13-ról. 4. Az esperességi gyűlések jegyzőkönyvei a) 1614—1737-ig, s b) az esperességi gyűlési jegyzőkönyvek 1738—1806-ig. 5. A sárosi evangelikus egyházak leltára az 1636-ki (október) és 1666. 0. V. jegyzőkönyveiben. Ehez van csatolva a Sztanyik által másolt 1667-iki esperességi G. Visitatio jegyzőkönyve. 6. Carpzow Egyházjoga. 7. Theatrum Historicum. Könyv, 1607-ből. 8. Ambrosy-féle 0. V. jegyzőkönyve. 9. Berzeviczky Imre, esperes visitatiojának jegyzőkönyve, 1777ből, in 4° mss. (? ?) 10. Esperesi levelek, 1635—1784. 11. Az esperesség alapitványainak okiratai: a) a Nemessányi-féle, szegényebb lelkészek számára 200 frt b) Dessewfiy-féle, rendkívüli egyházi szükségekre 1000 frt. c) Dessewffy-féle, papi özvegyeknek 600 frt. 12. Az esperességi egyházak évi (hozzájárulás) fizetéseinek, okmányai. A komlós-keresztesi egyházról pedig ez áll: Ez egyike a legrégibb egyházaknak. Temploma 1754-ben leégett, 1757-ben megujittatott. Matricája van 1766-tól. Filiái: Bábafalva és Eadvány. Inspectorokr főinspector: Fejérváry József, alinspector: Fejérváry Gábor. Lelkésze: a 39 éves Sztanyik Mihály esperes. Kántortanitó: Bancsák Pál. 1826. Templariusok lakták. Huszita katonák a váracska hegyen. Fejérváryak a behozott ev. egyházat pártolták. Nyomai 1588-ból. 1754. május 14-én fényes belső berendezésű temploma rommá égett. 1767. február 26-ától 1775-ig, 23 mig specialis királyi parancscsal be nem tiltatott, lelkésze a Judex-Nobilium által filiái látogatásában háborgattatott. Esperesi visitatio volt benne 1636. és 1666-ban, patronusi 1721-ben. Canonica Yisitatio Ambrosy által 1741-ben. Az egri püspök Eszterházy 1775. julius 19-én, kit Fejérváry Károly üdvözölt a falu végén s hitt be visitálván ez egyházat, a paphoz e kérdéseket intézte : Hogyan keresztelünk? Egy kétfejű gyermeket szabad-e megkeresztelni? Szabad-e keresztelni a Szt.-Háromság nevében, meg nem nevezve az egyes személyeket? Miért kereszteljük a gyermekeket? Mi a keresztség haszna? Azután békésen tovább ment. Azután lelkészei stbi neveztetnek meg. (Lásd alább). Filiái: Bábafalva. Feketeék és Fejérváryék segitik. Kőtemplommal. Radvány. Ujabb történetéből még azt emeljük ki, hogy 1754. május 14-én az egész falu, templom és torony leégett, a harangok is elolvadtak. 1755-ben a kisebb harangot Péchy Anna asszonyság, 1756-ban pedig a nagyobb harangot az összes közbirtokosság öntette. 1776-ban a templom belseje kijavíttatott és kimeszeltetett. Az 1784-ik évben a leégett paplak újból befedetett. 1790-ben Kádas Gábor a komlós-keresztesi evangelikus templomra ötszáz Eh. forintot hagyományozott. 1798-ban uj paplak építtetett kőből, melyhez a fát Szulyovszky Sándor ajándékozta. 1808-ban az uj temető körülsánczoltatott. 1817-ik év november 17-én, a reformáczió 3-százados emlékét ünnepelte az egyház, melynek emlékére Fejérváry Teréz asszonyság a komlós-keresztesi egyháznak egy aranyozott szegélyű finom vászon teritőt, két fehér kendőt zöld selyem kivarrással, egy szószék-teritőt, egy keresztelő követ czintállal és vörös réz-fedővel; a bábafalusi leányegyháznak egy porczellán kancsót czinfedéllel és két zöld selyemkendőt ajándékozott. Ugyanezen alkalommal Fejérváry Teréz kisasszony az anyaegyháznak egy fehér szószékteritőt; Fekete Klára, született Zimmermann pedig a bábafalusi leányegyháznak egy porczellán kancsót, egy kendőt, egy aranyozott kelyhet és egy ostyatányért ajándékozott. 1818-ban a templom és kerítése kijavíttatott, a bedőlt sirbolt földdel behányatott és a templom alja téglákkal rakatott ki. 1831-ben Fejérváry Gábor készitteté az egyház pecsétjét s az egyház-tőkét gyűjtött. 1841-ben először szerkesztetett a lelkészi hivány magyar nyelven. Az 1843-ban történt tagosítás alkalmával az egyház, lelkész és a tanítónak is kiméretett a törvény által meghatározott illetőség s minthogy sok 21*
