Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.

154 208. Monok. (Zemplén). 1720. sept. 4-én ide lelkészül Petrovics Jakabot szentelte fel M. J. Schwartz superintendens. Lelkészek említtetnek még a következő egyházakból : 209. Csáklyó. Nicolaus Zirko 1642. Zabler P. Michael Vidra 1665. április 28. Martinus Kaulides. Andreas Zubelini 1711. Schwartz J. 210. Herrknecht. 1564. jun. 8. A bártfai zsinaton Petrus de Herrkn.echt Polon ; Georgius Migyelka 1621. 211. Magyar-Izsép (Zemplén). Martinus Nicolaides Capronczensis 1663. junius 13. Matthias Johannides Eperjes 1666. január 28. 212. Töltszék. Eibini I. 85. Emericus de Tilcsik. 1564. 213. Magyarosinum (Zemplén). Georgius Doloviczenus Varannó 1663. junius 13. 214. Dobra. Johannes Malobiczenus 1669. L. M. Johannes Orudy 1688. Z. J. Joannes Francisci 1706. Z. J. 215. Nagy-Mihály. Joannes Asztalos vagy Braxatoris 1625. Z. P. 216. Serpatak. Sárpatak. Stephanus de Serpatak 1564. (Eibini I. 85.) Adamus Taga­nus 1620. Z. P. B) 14. Ma is Yirágzó egyházak. 1. Hanusfalva. Hanusfalva = Jánosfalva. Egykor a Johanniták birtoka (tótul Hanusovce, németül Hansdorf), mezőváros Sárosmegy ében, Zemplén szélén, mely nevét népmonda szerint Hans nevü német bányásztól nyerte. Husszita fészek volt. Hogy a hanusfalviak a reformátió elején fogadták el az ev. vallást, bizonyitja azon körül­mény, miszerint Hanusfalva már a XVI. század első felében anya­egyház volt és 1717-ig saját lelkészekkel és tanítókkal birt. A régibb Canonica Visitationalis stb. jegyzőkönyvekben a kö­vetkező adatokat találjuk Hanusfalváról : Hanusfalva 1636. Van aranyozott ezüst kelyhe, tálczája, 4 kendője ; sok földje, (mely 1667-ben kettővel szaporittatott ;) egy rétje, kertje, zsellérje ; a lelkész Keczer Jánostól s más patronustól s bizonyos jobbágyföldekből tizedet húz ; van két szántóföldje. A városi jobbágyok egész telektől egész köböl, fél telektől fél köböl gabonát fizetnek. Minden zsellér 4 dénárt, melynek harmadrésze a tanitóé. Mé­hekből is húz jövedelmet. A tanitó minden háztól fél köböl gabonát és összesen 10 frtot, (1667-től 12 magyar frtot húz.) Pálvágásról a lelkész 6 frtot, 6 kocsi fát, hat tyúkot kap ; mind ennek harmadrésze a tanitóé. Medgyesről 2 frtot, 7 kocsi fát, 7 tyúkot ; mindezek harmadrésze a tanitóé. Lelkésznek kertje van. Pétervá­gáson egész telkes egész, fél telkes fél köböl gabonát, tyúkot, kocsi fát, minden zsellér 4 dénárt ád a lelkész­nek, mindezek harmadrésze a tanitóé. Vlacán minden minden jobbágy kocsi fát és tyúkot, minden zsellér 4 dénárt, mindezekből a harmadrész a tanitóé. 1666. Elegáns temploma, toronynyal, oltárral kőből, kőtemető, ara­nyozott ezüst kehely tálczával, 5 kendővel. Papja. Eota­m 20*

Next

/
Oldalképek
Tartalom