Zelenka Pál: A Magyarhoni Egyet. Ev. Egyházi Gyámintézet multja és jelene. Miskolc 1885.

VI. Fejezet

VI. FEJEZET. SIKER. A gyámintézet működésének sikere azon hatásban nyilatkozik, melyet az az egyes egyháztestületekre s hitsorsos tagok egyeseire gyakorolni tudott, s azon pénzerőben látható, melyet az a lefolyt 25 év alatt összegyűjteni képes volt. A közvetett hatás erős és sikeres volt. Jelei: egyes testületek ösztönt kaptak szervezkedésre és rendezkedésre. Sok ezer egyes hitbuzgó tag kedvet nyert a felismert közszükségletekhez való hozzájárulásra. Erősbödő leányegyházak anyaegyházakká szervezkedtek s templomot, iskolát, lelkész- és tanitói lakokat építettek, lelkészeket, tanítókat alkalmaztak. Ki maradhatott volna érzéketlen az ilynemű törekvés iránt ! ? Idő, kor és körülmények kinyitották a testületek szemeit s azok a templomot ódonszerűnek, a paplakot rozzantnak, az iskolát viskónak látták csakhamar. Ki tűrné ezt ? Elemi csapás jött ma itt, holnap ott, elkerülhetlenül. Jaj és segélykiáltás futott a közegyház szivén végig. Ki ne segitené a szegény szerencsétleneket ? Lázas tevékenység buzgott fel a közegyház minden részében. Gyorsan és szépen hozzuk rendbe épületeinket, háztartásunkat. Kinek ne tetszenék az? Tanintézetek rendezkedtek. A kornak és a hazának törvényei oly követelményeket támasztottak, melyeknek meg kell felelni. Ki ne hódolna meg ily törvény előtt ? A könyörülő szeretet körutat tesz s hajlékot követel az árvának, menhelyet a sorsüldözött szegénynek. Ki ne kívánná ezt? Százados mulasztást kell jóvátenni. Férfi nemzedéket nevelő kö\ \