Zelenka Pál: A Magyarhoni Egyet. Ev. Egyházi Gyámintézet multja és jelene. Miskolc 1885.
I. Fejezet
v24 gusztus 15-ikén. Jegyzőkönyvnek, a gyűlésen tett jelentéseknek sehol semmi nyoma. Átengedjük a szót a referensnek, ki a gyűlésnek lefo lyását következőleg irja le: 4 0) Tudva van, hogy a gyámintézet már esztendeie mult, hogy alakult, tudva, hogy annak az ev. generálconvent által helyeselt irány és czél szerint kidolgozott alapszabályai az egyes gyülekezetekhez és pedig hová magyar, hová német, hová meg tót vagy mind a három nyelven is, mivel e nyelveken hirdeti az evangyeliom igéjét a prot. ev. község, már szétküldetvék, tudva, hogy itt-ott gyülekezeti gyámintézetek is alakultak már, másutt meg épen alakulófélben vannak, Pesten pedig mint középpontban s mint a gyámintézeti középponti választmány helyén több közgyűlések is tartattak már, tudva mondom mindez, ezúttal nem akarok egyebet, mint épen a gyámintézet egyik központi gyűléséről némelyeket referálni és kivánni, hogy a köz- és jótékony intézet eredeti szabályainak értelme szerint minél hamarább s mennél sikeresebben terjedne el az egész haza prot. gyülekezetei közt s alakulna gazdagon közgyámolitásunkra, közakarattal. A gyámintézeti közgyűlés, a melyről a közönséget bár későn is, de mégis tudósítani akarom, f. é. aug. havában tartaték, ugyanazon időben, a midőn az egyetemes egyházi gyűlés tanácskozásai folytak. A gyűlés napja aug. 15-ike vol t, jelen voltak csaknem mindazok, a kik az egyetemes gyűlésre összesereglettek, azonkívül igen számos helybeli tag és nem tag urak. A rendes ideigl. elnök ő méltósága Szirmay Ádám septemvir ur távollétében főtisztelendő Szeberényi János püspök ur kéretett meg egyhangúlag az elnökség elvállalására. Püspök ur a felszólítás s kérésnek szívesen engedvén, elfoglalta az elnöki széket, az intézet tisztviselőit a tárgyaknak kijelölt sorozat szerinti előadására kérvén. S im ezen sorozat szerint előadá először Székács József az intézet egyik titoknoka bővebb és minden kebleket megható történetét a gyámintézet eszméjének és pedig mind kül- mind belföldön, előadása által kimutatván, miként s hová kelljen nekünk is törekednünk, ha hogy azon magasztos czélt, a melyet az intézet homlokán igéül visel, s a melyet elérés végett magának kitűzött, meg akarnók közelíteni. A közlelkesedéssel végig hallgatott fölolvasás, miután azt elnök ur is a legbuzgóbb s éb resztőbb szavakkal viszhangoztatá, kinyomatásra inditványoztatott, hogy a hazának minden egyes prot. hivéhez eljuthasson, lelkét ébreszthesse s a gyámolitási közegyesülésbe vonhassa — mit szerző a körülmények engedtével megteendeni szívesen igéré — mi meg reményijük, hogy ezt az ügy kedveért teljesíteni is fogja. i 0) Pr. E. L. 1846. év 13. sz. 299—306. 1.