Zelenka Pál: Emléklapok a Miskolczi Ág. Hitv. Ev. Anyaszentegyház évszázados életkönyvéből (Miskolc, 1888)
HARMADIK LAP. A FEJLŐDŐ EGYHÁZ
Nagy Mihály syntaxis és rhetorikai osztályaiban 37 növendék közül 4 református és egy mózes hitű volt. Ugyanazon látogatási jegyzőkönyvbe az egyháznál behozott iskolai törvények is egész terjedelmükben felvétettek. Ezen püspöki egyházlátogatásról nincs emlékezés az egyházi jegyzőkönyvben, valószínűleg a régibb időkben nagyon emlegetett azon okból, hogy a superintendens ugy templomi beszédében mint Záborszky vizsgája végeztével nyelvükhöz való szilárd ragaszkodásra bátorította a tótokat, mely cselekedete a superintendensnek itt nagyon felzúditá a most már békés egyetértésben együtt élt nátziókat. Ezen feltevésre még az egyháznak, e vizitátzió után nyomban kerületi gyűlés elé terjesztetett következő indítványa is feljogosít : „ Mivel a superintendensnek a mostani alkalmatossággal tett nyilatkozata után is azt tapasztaltuk, hogy hivatalos munkálkodását, ha a nemzeti magyar nyelvet tulajdonának mondhatná, sokkal sikeresebben folytathatta volna : jövendőre oly pap választassék superintendensnek, ki tökéletesen birja a magyar nemzeti nyelvet." 1825-ben Dunay Imre „clarissímus" czimmel tiszteltetett meg, s ugyanezen közgyűlés e czimnek irányában való használatára ugy a tagokat, mint az ifjúságot kötelezte. Az Iglón (1825.) tartott közgyűlés azon rendelkezése: hogy t. i. az egyházak összes éghetőségei tűzkár ellen biztosíttassanak, a lelkek összeirassanak, a papok és tanítók váltó pénzben adott fizetései pengő pénzben adassanak, hogy minden egyház adja be hitelesített számadásait az esperességnek, az esperesség pedig tartsa kötelességének azokról a kerületi gyűlés előtt jelentést tenni évről-évre : mint kötelező az egyház által foganatba vétetett. Az emeletes iskolaépület belső emeletes szárnya 1826—1828 közt kiépíttetett. A levéltár rendezését rendelvén el az egyház (1827), e végből egy szekrény készíttetett, a sekrestyében elhelyeztetett s a ládában volt iratok rendezésével Désy Sámuel felügyelő, Dráskótzy Sámuel és Csiszár József bízattak meg. Az egyház tőkevagyona gyűlési határozat és betáblázás nélkül nem adható ki kölcsönben Revitzky Ádám főispán installátziójára (1828.) „solemnis deputátzió" küldetett.