Zelenka Pál: Emléklapok a Miskolczi Ág. Hitv. Ev. Anyaszentegyház évszázados életkönyvéből (Miskolc, 1888)

HARMADIK LAP. A FEJLŐDŐ EGYHÁZ

házias érdemekben gazdag életet Metzner Károly táblabíró, az egy­ház első jegyzője, később első felügyelője, ki a kitört villongásokat megelőző kezdő időszakban kivált, kiváló ügyességgel, jártassággal, SZÍVÓS előszeretettel végezte soknemű teendőit s miként sokféle irány­ban és sokféle ügyben vezetett levelezése, a levéltárban őrzött iratai mutatják, okos, müveit, áldozatkész evangelikus s mint ilyen az egy­ház mindenkori hálás emlékezetére érdemesült. Nevét azonkívül még 70 frt hagyománynyal is megörökité. Áldott legyen emléke ! Az első század végén összesereglett uj nemzedék most, örömtelt és hálás ünneplése közben is, emlékezzék meg kegyelettel ezen első bajnokáról, áldván Istent az ő emléke felett ! 1796. május 20-án hunyt el Radvánszky Ferencz főfelügyelőnek hű élettársa Pulszky Éva Sajó-Kazán. Szeretettel csüggött az egyház sorsán, szorgalmasan látogatá férjével együtt annak isteni tiszteleteit. Itt kivánt nyugodni. Itt nyugszik a templom nyugati beszögelésé­ben elhelyezett sírboltban. Az egyházról 1000 frttal és egy aranynyal drágán kivarrott kendővel az oltárra, emlékezett meg. Nyugodjék békében! A sírbolt felett, a templom falába illesztett márványlapon ily emlékirat olvasható: „S. ac G. D. Evae Elis. Pulszky de Cselfalva, primum D. Ferd. Ujházy J. C. R. P. Régim. Joan. Pálfiani Vice Colonelli, demum D. Radvanszky de Radvan dilectissimae consorti. Ouae ut in vita con­stanti pietatis ardore et optimorum morum probilitate adinodum da­ruit, ita morte piacida ac beata DEO, inter devotissimas preces ani­mam reddidit Sajó-Kazae d. 20. Maji. Unde in numeris, sponte Justa funebria facientibus Tumulo hoc condita est Die 31. Maji Anno 1796. Dignum hoc teneritudinis posuit Monumentum Moestissimus Maritus." 1) A kőporosi és pipisdombi ref. temetőknek továbbra való hasz­nálatára nézve nem tudván egyességre lépni, a d.-győri kamarához intézett folyamodványra egy temető helyet kapott (1798.) a kőporos *) Tekintetes és Nemzetes Cselfalvai Pulszky Éva Erzsébet Asszonynak, elébb Ujházy Nándor, a Pálffy János-féle es. kir. jeles ezred alezredese, azután radvani Radvanszky Ferencz szeretett hitvesének. A ki a mint életében állandó kegyességgel, buzgósággal és a legjobb erkölcsök jámborságával nagyon tün­dökölt, úgy csendes és boldog halálában is a legbuzgóbb imádság közben adta tel lelkét Istennek Sajó-Kazán május 20-ik napján. A honnan saját akarata sze­rint és a gyászszertartást rendezők akarataból ezen sirboltba tétetett át május 3 i-ik napján 1796. évben. A gyöngédségnek ezen méltó emlékét emelte a megszomorodott férj.

Next

/
Oldalképek
Tartalom