Zelenka Pál: Emléklapok a Miskolczi Ág. Hitv. Ev. Anyaszentegyház évszázados életkönyvéből (Miskolc, 1888)
ÖTÖDIK LAP. A TANITÓ EGYHÁZ
Ezen könyvtár a számvevőszéki munkálatokkal egyidejűleg részletes vizsgálat tárgya évenként, Az egyház könyvtár-vizsgáló bizottsága egyházi felügyelővel az élén, annak örömére, hogy munkálatát szerencsésen és észrevétel nélkül befejezheté : 1880-ban 22 frt I4kr, 1881-ben 32 frt 21 krt és 1882-ben 18 frt 75 krt, gyűjtött a maga körében s adta azt a könyvtár gyarapítására. Ugyanerre adott 1882-ben Seiler József Bécsből 1 frtot. Teöreök Sándor féle ezen nyilvános könyvtár a tanácsterem egyik faloldalán hármasával elhelyezett D) E) F) G) H) és I) szekrényekben helyeztetett el. Van pedig a D) szekrényben 353 mű 432 kötet G) szekrényben 399 mű 533 kötet E) » 364 „ 5 6 1 » H) » 317 » 5H » F) 347 » 5*5 » I) 428 „ 586 , Összesen 2208 „ 3141 „ Az 1881. óta vett és nyert könyvek a téli időszakban fognak czimlapoztatni, leltárb a és katalógusba felvétetni. Természetrajzi és tani gyűjtemény. A gymnásium muzeuma 1833-ban alapíttatott. Előbb 1826-ban Ambrózy Sámuel orvos hagyatékából könyvtartó, mikroskop és térképek jutottak birtokába. Nemsokára Alberth János és Károly egy egy villanygépet adtak golyóval. Stollman Károly tojásgyüjteményt, Dráskótzy Sámuel urnát, Pongrátz Márk, Risz Pál, Juhász Mihály kagylókat. Szathmáry Király Józef és Dragorszky András Beszterczebányáról ásványgyüjteményeket. Nagy Mihály növény-gyűjteményt, Szinovits" pecsétgyüjteményt (876 drb.) Záhorszky Sámuel (45 drb.) Miletz Gáspár (5 drb.) Steinhübel Dániel, Kulcsár Károly (157 drb.) és Trillhaas Henrik (96 drb) régi pénzt és érmet. Lányi Gusztáv segédlelkész hévmérőt és földtekét. Trillhaas Henrik 2 bronz korszakbeli leletet. Nagybányai kincstári bányaigazgatóságtól ritkább kőzetek és ásványokból 81 drb. Ezen gyűjtemény kétszer szenvedett kárt. 1873-ban mikor a templom és muzeum ismeretlen tettes által feltöretett s utóbbiból sok értékes tárgy, kivált arany és ezüst répi pénzek ellopattak, a tojás gyűjtemény pedig összezúzatott és 1878-ban, mikor az árviz azok egy részét tönkre tette. Az egyház, árvízkár czimén kapott összegből 780 forintot adott azok pótlására. Háromszáz nyolczvan frt árán a legszükségesebbek megvásároltattak, 400 frt pedig e czélra tőkésittetett.
