Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)

Tizenegyedik fejezet - Royko és Severlay igazgatósága 1817/8–1827/8. - Az igazgatóságban 3 felső osztálybeli tanár váltakozik 1838/9–1857/8 - Breznyik János igazgatósága 1858/9–1888/9 - A lyceum, mint államilag segélyezett tanintézet - II. rész. Az iskola kormányzása s mellékintézetei - III. Segélyző intézetek: - Élelmező

Hasonló alapítványt tett legújabb időkben, 1878ban, Olajos Terézia, Ősik Péter, mohii ref. lelkésznek özvegye, de 500 frtot küldött, hogy e „tőke kamatját egy barsmegyei protestáns pap vagy tanító árvája, vagy, ha ilyen nincs, más pap vagy tanító fia élvezze."*) Más alapítványok, a nélkül hogy hozzájok valami föltétel volna kötve. 1828. Remeim Judité 112 p. frt, Pisch Mátyásé 1862-ben 60 p. frt, Ceperik György, bányászé 40 p. frt, Benyovszky Péter, táblai ügyvédé 1866-ban 60 p. frt, Polónyi Márton, bányatiszté 1837-ben 10 drb arany; dr. Heinrich Mihály, kincstári orvosé 2000 p. frt, Renner-Fiedler Erzsébet asszonyé 400 p. frt, Üacsó Pálnéé 200 p. frt. (Illetőleg*ez 1810-ből ered, 300 v. frt volt, de hátralékos kamatokkal együtt 200 p. frtra növekedett s 1840-ben hajtatott be.) Szombati Lichard Ágnes asszonyé 40 frt, Matulay Sámuel, városi kapitányé 80 frt, Daray (Krupec) Imre budapesti ügyvédé 1869-ben 500 frt, Suhayda Lajos tanáré 1872-ben 100 frt, Berger Dávid, budapesti kereskedőé 2000 frt, Zipszer Lajos, szabóé 1874-ben 100 frt, Belcsák László, lévai ügyvédé 1881-ben 50 frt, Dessewffy Jóbé 1883-ban 500 frt, özv. Flemming-Trencsenszkv Vilma asszonyé 1885-ben 1000 frt. A selmeci takarékpénztáré 1881—83-ban 100, azontúl 50 irtonként s a népbanké 25 irtonként. A fentebbi, mintegy 16,000 frtot tevő alapítványokból 6700 frt idegenektől, 8300 frt selmeciektől ered, bár az élelmező jótéteményét selmeciek nem igen élvezik s így az alapítványozók nem annyira selmeci, mint idegen tanulókra gondoltak, midőn az élelmezőért is, hogy valamely tanuló rokon legalább az ebédet ingyen élvezze. Az utolsó években élvezték Masztics, Wladár és Szabó-fiuk. *) A nemeslelkü nőt ez alapítványra, mint az alapító oklevélben mondja, az bírta, hogy anyja Hofmann Erzsébet, selmeci születésű volt, ő maga és testvér bátyja Selmecen tanult, ez pedig „míg itt tanult, a tápintézetből éldegélt."