Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)
Ötödik fejezet - Egyházi viszonyok 1600–1673-ig - Glantsching Mihály kincstári kath. tiszt házasságiügye, Lansee bányabirtokos és Windisch megbírságoltatása, Wesselényi nádor sikertelen közbenjárása
fogva a papok, sine praescitu Magistrates politici semmi újítást be nem hozhatnak, s kérdeztetni kívánja a főpapot, vájjon Grubernek megtiltotta-e a gyónószéket? Mert a papokat semmiféle külső büntetés vagy hatalom nem illeti, ők csak Isten igéjével fenyíthetnek (sollen nur mit dem Worte Gottes strafen). — Ama személyek vétkeztek, mielőtt ily büntetés megállapíttatott s kihirdettetett volna, nulla existente lege, nulla sequi debet poena, praeter illám, quae antea erat ordinata. A pap állítja, hogy Gruber sponte et nitro, magától jbtt hozzá s könnyezve kéré, mivel magát lelkiismeretében terheltetve s háborítva érzi, bocsássa az úrvacsorához, ő kész az egyházat nyilvánságosan megkövetni ; a miért ennek okvetetlen meg kell történni, lelkiismerete nem is engedi, hogy az másként történjék s kéri a tanácsot, ne gátolja őt hivatalos eljárásában. A tanács megüzeni a papnak : legyen meg, ha 111 uszáj, de a tanács nem helyesli, melynek ily egyenetlenség közte és a papság közt nagyon kellemetlen. A szószékről való nyilvános megkövetés, mire a papság céloz, külső büntetés (poena externa), mit a főpap eddigi gyakorlatnál fogva alkalmasint maga is be fog látni. De mivel a pap erre ismételve azt viszonozta, hogy Grüber maga kiván az egyházzal kibékülni, a töredelmes bűnöst pedig elutasítani nem szabad, a tanács legutól megnyugodott s a nyilvános deprecatiót nem ellenzette. Hamaljar kézirati jegyzeteiben említi, hogy Windisch, 1667. július 15-én, a szószéktől eltiltatott, de okát nem mondja, miért? hacsak nem azon Ítéletnél fogva, melyet ellene a szent szék mondott ki, mivel egy házassági ügyben, miről alább azonnal szólunk, nem akart előtte megjelenni. Azt sem tudni, a tanácstól jött-e a tilalom, vagy felső hatóságtól, netalán kifakadásai miatt a kath. vallás és jezsuiták ellen, mint pl. az 1663-ik májusi jegyzőkönyv szerint a nádor meghagyta a körmöci tanácsnak, hogy az