Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)

Nyolcadik fejezet - II-ik korszak 1682–1889 - Egyházi viszonyok 1682–1790 közt - Az evangelikusok állapota e mozgalmak alatt - B. Hellenbach Godofréd Rákócy-féle kamaragróf - Pilárik István, selmeci lelkész superintendenssé lesz - Az evengelikusok ügye a trencséni és romhányi ütközetek után rosszra fordul - Szathmári békekötés

mely teljes 30 évig betöltetlen volt, azonnal beigtat­tatott. A vérmesebbek az egyházi ügyeket a linzi békekötés feltételei szerint elintéztetni, s az elfog­lalt templomokat előbbi birtokosaiknak mind vissza­adatni kívánták. Rákócy maga is buzgó katholikus s a katholikus híveket kímélni kénytelen, őket mér­sékletre inté s a nemsokára egybe hívandó nemzeti, vagy országgyűlésre utasítá, melyen egyéb országos ügyekkel a vallásügy is a törvények értelmében lesz elintézendő. A protestánsok megnyugodtak, annál in­kább, mert figyelmeztetének, hogy a fölkelők párt­fogója, Lajos, francia király tőlük könnyen megvon­hatná pártfogását, ha látná, hogy a fölkelők táma­dása kárával jár a kath. egyháznak. Szécsényben a szövetséges rendek közt a vallásügyre nézve hosszú vita után sem jöhetvén egyezség létre, a szövet­ség fejének, Rákócy vezérlőfejedelemnek ajánlatára végre is abban egyeztek meg, hogy a megyékbe és városokba egy katholikusból, egy evangelikus és egy reformátusból álló bizottságok küldessenek an­nak elintézésére, mely templom s egyházi jövedelem kinek birtokában maradjon ; az áttérés egyik vallás­ról a másikra szabad legyen; vallásra nézve 1608. és 1647-ik évi országgyűlések törvénycikkei legye­nek irányadók ; a jezsuiták az eddigi valláshábori­tás főokozói, ha az osztrák tartománytól 4 hónap alatt el nem szakadnak s magoknak nemzeti fő­nököt ki nem eszközölnek, a szövetséges ország­részeiben meg nem maradhatnak. Ily bizottság Selmecre is jött, s a régi paplakon kívül okt. 29-én két templomot adott által az evangélikusoknak, ugyan azokat, melyeket föntebbiek szerint Rabatta tábornok is kijelölt volt számukra. A protestánsok ügyének ilyeténképen jobbra fordultával a Dunán inneni s tiszavidéki evangélikusok 1707-ben ápril hóban Rózsa-hegyen zsinatot tartottak, melyen az evang. egyházak négy kerületre osztattak, mindenik egy-egy superintendens alá rendeltetvén; névszerint

Next

/
Oldalképek
Tartalom