Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)

Nyolcadik fejezet - II-ik korszak 1682–1889 - Egyházi viszonyok 1682–1790 közt - A törökök szerencsétlenségének növekedtével Tökölynek és a protestánsoknak ügye is hanyatlik - Selmecen az evangelikusoktól elvétetnek a templomok - A protestansok, mint Tököly pártosai és rebellisek, országszerte üldöztetnek - Eperjesi vértörvényszék - Pozsonyi országgyűlés s határozatai a protestansok ügyében

1687-ben a török Mohács terén visszakapta a kölcsönt, Eszék s Pétervárad is visszafoglaltattak, Horvát s Tótország és Magyarország nagy része felszabadult a török uralom alól. A császár, mintegy jutalmul ily vívmányokért, József fia megkoronáztatásán kívül a Habsburgi fi-ág örökösödésének elismerését, tehát a nemzet királyválasztó jogának, és, mire az alkotmány megsértése miatt eddig támadt fegyveres felkelések támaszkodtak, az arany bulla 31-dik cikkének eltörlését kivánta, mi a Habsburgoknak régi óhajtásuk volt. E végett ugyanazon évi (1687.) okt. 18-ára Pozsonyba országgyűlés hivatott össze. A német ministerek jól tudták, hogy ez ügy nem fog simán lefolyni. Nem alaptalan a gyanú, hogy Karaífának az eperjesi vértörvényszék felállításánál, hol segédeiül 30 bakó dolgozott : „szövetkezés a lázadó Tökölyvei és cimborálás a hajthatatlan munkácsiakkal" csak ürügy volt. A számos, legnagyobbrészt vagyonos és tekintélyes evang. nemesek és polgárok elfogatásának, a vallatásuknál alkalmazott embertelen, hallatlan kínzásoknak, úgy hogy ezek következtében némelyek, pl. Radvanszky György, már halva voltak, midőn a halálos Ítélet rajtok végrehajtaték, — az annyi ártatlan áldozat borzasztó kivégeztetésének tulaj don képe ni s igazi célja nem volt más, mint, — elnémítani az ellenzéket és visszariasztani minden ellenzéstől, lia a királyi előadások az országgyűlésen előfognak hozatni. Mert bár igaz, hogy a császár a nádor által értesíttetve Karaífa iszonyatos birói eljárásáról, midőn ez már magas rangúak közt is keresett áldozatokat, Draskovics, országbíró, Erdődy, horvátbán, Csáky, kassai kapitány, Hermann, badeni herceg s mások ellen is vallattatott, az eperjesi hóhérok működését megszüntette, de Eperjesen a kínzó szerek, vérpadok, akasztófák, karók, melyeken a kivégzetteknek tetemei kiszegezve valának, csak akkor távolíttattak el, miután a királyi elöterjészté-