Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)

Hatodik Fejezet - Iskolai viszonyok 1600–1673 közt - Mr. Schön Gáspár és collegái: Parschitzius Kirstóf, Buchholz György - Az iskola legfoglaltatik, a tanárok száműzetnek

zöljük egynehánynak címet, mint azokat Klein, Nachrichten II. f. 71. lapján elősorolja. Conrectorúl Schön oldalán 1670. óta Parschit z i u s Kristóf működött, rózsahegyi születésű, Parschitzius Dánielnek s körmöcbányai hírneves igazgatónak öcscse, ki ide Körmöcbányáról hivatott, miután tanulmányait a rostocki és wittenbergi egyetemeken bevégezte, mely utóbbi helyen több értekezést adott ki.*) Későbbi igazgatói és irodalmi működéségyak jók voltak, szőrszálhasogató thesisek, fogárd kérdések feltevésére s azok ügyes megfejtésében és megoldásában elmeélnek megmutatására ; azonban kérdés, vájjon ily vitatkozásoknak volt e más hasznuk, mint hogy a vitázok eszüket fitogtatták. De voltak gyakorlatibb tárgyúak is: De civitate. De liberalitate. Positionum Theologicarum Decas 1. De theologia in genere. 16(!8. Selmecen megvitatva. Positionum Theologicarum Decas II. De Theologiae Principio seu Scriptum Sacra, quam Deo ter Optimo Maximo Auxiliante Sub Praesidio Yiri Juvenis, Praeclarissimi nec non Doctissimi Du. M. Casparis Schön Eperiessino Hung. in alma ad Albim Academia hactenus Fac. Philosoph. Adjuncti ; Lycei Schemuit. Pectoris Primarii : Publice pro Viribus Defendendam Respondens Georgius Buchholtz Cibinio Hung. p. t. Lycei Schemnit. Substit. Tertiae Curiae Collega suscepit, Anno Salutis recuperatae 1668 die April. (E cim „Régi magyar könyvtár"-ból vau véve. melyet lbBö-hen Szabó Károly adott ki.) Könyvtárunkban mindezekből semmit sem találunk. Positionum Theologicarum Decas III. De Deo ejusque adtributis, quam in L y c e o Schemniciensi disputabunt publice Anno quo CoetUs orthoDoXUs teMpLo egebat,, (= 1670) die 7. Februarii. Praeses M. Caspar Schön, Rector. Primär et Respondens Andreas Lipko Eper. Némely értekezés czimlapján, különösen a Selmecen készülteken „lyceum" nevezet áll, mi csak annyit jelent, hogy az iskolában bölcsészeti tárgyakkal is foglalkoztak. Ily tanintézetek Hollandiában, de itt-ott Németországban is, lyceumoknak vagy atheneumoknak is neveztettek. Rezik Gymnasiologiában egy helyütt a privigyei gymnasium is lyceumnak mondatik. Iskolánknak lyceum elnevezése, miről alább illető helyen fogunk szóllani, ujabbkori eredetű. *) Ilyenek: Dissertatio Philologico Theologica deBaptismo Christi, ex Matth, cap. III. v. 16. 17 conscripta, et cum censura Venerab. Facultatis Theologicae Wittenbergensis, typis ibidem