Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 16. sz. (Selmecbánya, 1883)
Harmadik fejezet: - Tót káplánok: Senensis János. A frauenbergi temetőben még most is látható sírirata. Kozáky András, Lovcsányi György és fia; Dubovinus Jakab, Badini György és Senensis Mihály
hivatott Pozsony megyébe (Copier-Buch). Vájjon honnan a téves vélemény, hogy Senensis még 1597-ben is élt? Alkalmasint onnan, hogy a 90-es években csakugyan élt Selmecen egy Johannes Senensis, csakhogy ez nem a vend pap volt, hanem ennek talán csak névrokona, vagy legjobb esetben fia, mert bizonyosat nem mondhatunk. T. i. az 1594-ik évi jegyzőkönyvben Márt. 25-én ez ál 1 : Johann Senensis soll auf S. Benedikt zu prefecten Almann wegen 800 viertel Tr aides ha n dei treffen, soll 100 Fl. mit sich nehmen und darauf geben. Valami városi tisztviselő lehetett, kire gazdasági ügyek voltak bízva. Fentebb emiitettük, hogy Bernhardi káplán Senensisnek halála után elbocsáttatott. Elbocsátó levelét neki ugyancsak 1586 Jün. 18-án szolgáltatták ki. Közöljük az egészet, mert első fele bizonyságul szolgál, hogy a selmeci egyház hitben és szertartásokban a wittenbergi egyházhoz alkalmazkodott, a másik meg okát adja Bernhardi elbocsáttatásának, ki alkalmasint némely szertartásokat megváltoztatni szándékozott. Nos Judex et Senatus Regiae liberae metallicae Civitatis Schembniciensis Pannoniorum, cum benevola oblatione officiorum nostrorum, omnibus visuris hasce litteras nostras S. P. D. Cum a repurgata luce Evangelii, quod in memoria hominum est, in Reverendo viro domino Doctore Martino Luthero et Collegis et Coadjutoribus suis, utpote Domino Philippo Melanthone et suis similibus, sanctae memoriae viris, quorum doctrinam et scripta, conforinia Augustanae confessioni amplectimur et observamus, in id inteuti fuerimus, ut juxta puram et s i n c e r a m doctrinam horum virorum, praeceptorum omnium veram doctrinam de Jesu Christo et ejus Evangelio amplectentium, etiam Ceremonias in Ecclesia nostra, quae in plerisque Ecclesiis observantium confessionem Augustanam, et ut et in ipsa Ecclesia Wittenbergensi, matre reformatorum Ecclesiarum, in qua primo praedictus Doctor Lutherus coepit docere et repurgare, doctrinam veram de Christo
