Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 16. sz. (Selmecbánya, 1883)

Első fejezet: A protestantismus terjedése és szilárdulása Magyarországban

a bányavárosokban és, — kivált a mohácsi vész után — az ország minden részében más okai voltak, melyeket azonban itt, mert messze vezetne célunktól, nem akarunk fejtegetni; csak annyit említünk, mint tényt, hogy midőn Luther Tetzel ellen 95 tantételével 1517-ben Okt. 31. fellépett, s a nagy szellemi küzdelmet megkezdte, — miként Németország legnagyobb része, ügy honunkban is, kivált a németek, következéskép a német lakosú bányavárosok is, a bátor szerzetest örömmel üdvözölték, s mert ügyét nemzeti ügynek tartották, pártjára állottak. A királyi udvarban Mária királyné és udvari papja, Haeukel János, a király nagybátyja, Brandenburgi György, a budai egyetemi tanárok, Grynaeus és Vinsheimius, a reform-törekvéseket pártolták, — midőn Szalkay érsek s Zápolya pártja, élén Verbőcy, mert attól tartottak, hogy a katholikus fejedelmek, kivált a pápa — Magyarországtól, ha eretnekséget megenged, megvonják a török ellen nagyon is szükséges és megkívántatott hadi segélyt, mindent megtettek a hitújítás meggátlására, s a „lutheraui comburantur" törvény hozatalától sem iszonyodtak. A mohácsi vész a királynak, két érseknek (Szalkaynak és Tomorynak) s öt püspöknek veszte, az arra bekövetkezett trónvillongások, két királynak, Zápolyának és Ferdinándnak, viszálykodásaik s egymásközti harcaik sokat fordítottak a dolgon, s a reformatio terjedését elősegítették inkább, mintsem hogy gátolták volna. A megürült püspökségek — illetőleg a püspöki javak — az ellenkirályok által nagyjára világiaknak adattak hűségük jutalmául (pl. Perényi Péternek az egri) s ezek már azért is, nehogy azok ismét egyháziak kezére kerüljenek, pártolták az új tanokat, melyeknek elfogadására egyébiránt uem igen kellett sem bizgatui, sem kényszeríteni az embereket. Terjedtek azok s mind mélyebb gyökeret vertek nemcsak a németeknél, hanem a felvidéken a tótoknál — hol még régi huszita reminiscentiák is hatot.taL sőt az ország minden részében a magyaroknál is. Miért is ne? Az isteni tisztelet nem mint elébb — latin uyelven, melyet a nép nem értett, hanem anyanyelven