Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 16. sz. (Selmecbánya, 1883)

Harmadik fejezet: - Egyházi viszonyok 1528-1600-ig

a luth, könyveket s az egyházi eretnek könyvtárt is Nagyszombatba vitték — biztos adatok mutatják. — Ferdinand a bányavárosoknak egyenesen meghagyván, hogy eretnek papjaikat elbocsássák és igaz, kath. hitüeket, alkalmazzanak: ezek szükségesnek látták vallásuk védelmére ismét gyűlést tartani. Selmecbányán jöttek össze 1559 December 6-án s itt szerkesztették azon hitvallást, mely „Confessio heptapolitana" név alatt jön elő, a mennyiben a kárpátaljai öt sz. kir. város hitvallásának, a Stöckl Lénárd, bártfai igazgató tanár által 1549 szerkesztett Confessio pentapolitan a-nak mintájára készült; szerkesztették pedig a végből, hogy a királynak átnyujtatván, aggodalmát a bányavárosok iráut eloszlassák s bebizonyits&k, hogy mit hisznek és vallanak, nem egyéb, mint a mit a német birodalombau már tövényesen elismert Ágostai hitvallás tartalmaz, s németbirodalmi hitrokonok hisznek és vallanak. Hogy e hitvallás nem egy a Körmöci nyilatkozattal, miként Ribíni állítja, mindenki könnyen meggyőződik, ha a kettőt egymással össze hasoulítandja. A selmeci oklevéltárban két példányban van meg. Az egyik egy füzetben a XXY. csomóban, a másik a Liber Confessiouumban, melyben legeiül áll, de, fájdalom, itt is a hitvallók aláirása nélkül. Ama jelmondat : Qui confidit in domino stb., melyet Ribíui a Confesssio homlokára tesz, sem a füzetben, sem a Liber Confessiouumban nem áll a confessio előtt, hanem a könyv címlapján, melynek címe következő: Confessio fi d e i c i v i t a t u m montanarum Hungáriáé. Collecta ex sacris et aliorum doctorum libris Anno a restituta salute 1559, die sexta Decembris. Ez alatt áll*. Qui confidit in domino, sicut mons Sión, in aeternum non commovebitur*). *) A könyv borítékának belső lapján következő jelmondatok vannak bejegyezve : 1558 Tentando graeci venerunt ad Trojam. Nihil est aptum ad ius conditionemve naturae, quam lex, sine qua nec dorn us ulla, nec civitas, nec gens, nec hominum ullum genus stare, nec rerum natura omnis. nec etiam ipse mundus stare potuerit. D. Ambros. Qui male vivit et bene