Rosenauer Károly: A Beszterczebányai Á. H. Ev. Gymnasium története. Besztercebánya 1876.
A beszterczebányai ev. gymnasium mint egyházi intézet 1678-tól a legújabb időkig.
95 ispotályi templom az evangélikusoktól elvétetett, elveszté lelkészi hivatalát s átvette az iskola igazgatását. Oldala mellett mint segédigazgató Simonides Pál működött; a syntaxisták tanára Egyedi István volt, a grammatistáké pedig Klingschnur Bálint. Azonnal szembetűnő lendületet nyert az iskola iigye. A nagy szellem, mely ezt intézé, s gazdag tudományát ott terjeszté, varázserővel hatott a lelkesülni tudó ifjúságra, s ezt messziről a maga körébe gyüjté. Mindjárt a következő t. i. az 1710/11-iki tanévben megkétszeresedett a tanulók száma, ') s az ezen évi nyilvános vizsga oly jó eredménynyel folyt le, hogy a jelenlevő közönségből néhányan a tanulók közt szétosztandó ösztöndíjakra önként adakoztak,, a tanári karnak pedig az egyházi pénztárból tiszteletdíjak adattak. 2) A legfelsőbb osztálynak bölcsészeti sőt theologiai tantárgyak is adattak elő; ezen osztály növendékei tógátusi ruhát viseltek és nyilvános prédikácziókat tartottak. Erről egy vádiratból értesülünk, melyet 52 nappal Bél elmenetele után a jezsuiták a városi tanácshoz benyújtottak, s melyben ezt mondják : „Anno 1703 inconsuetum hic fűit, ut ex parte evangelicorum tot essent scholares, qui autoritatem et habitum praedicantum iinitarentur, et ad populum verba facerent, et tantam pompám in funerum processibus instituerent, habetque haec res spéciéin, quasi Neosolii vellent erigere novitiatum praedicantum. Minus vero toleratum fuerat, ut rector scholarum et conrector essent supplentes praedicantum, nihilque distinguerentur a praedicantibus." 3) Bél működése a beszterczebányai iskolánál 1714-ig terjedt ki, mely év Apr. 18-án a pozsonyi iskolához meghivatván növendékeitől s az egyház előjáróitól ünnepélyesen búcsút vett. 4) Hogy itt töltött éveit mindig kedves emlékezetben megtartotta, azt zárszavai bizonyítják, melyekkel „Notitia Hungáriáé" czimű nagy müvében Beszterczebánya városának leírását berekeszti, s melyek így hangzanak: „Sed tempus est, ut valedicamus urbi, nobis multis nominibus dilectae. Nam et príma bonarum litterarum rudimenta istic posuiinus, et postea liberaliter accepti sedem fortunarnm reperiinus indidem, ut sit omnino cur ei bene preceinur, atque eius felicitatem nostram existimemus." 5) Nekünk is e helyen egy keveset meg kell állapodnunk, Bél elmenetelével befejezve lévén a beszterczebányai iskola életének átmeneti időszaka, melyben ezen iskola s bajtársa az ev. egyház időközönkint azon fojtogató erőszaktól meguieuekültek, melyet rájok a bécsi kormány hatalmával rendelkező jezsuiták 1) Egvh. lev. egyh. szám. az 1710/11 - iki évre : „Math. Poltzer, iudern die Jugend respectu voriger examiua doppelt war, gegeben 3 Kiss Couceptpapier — 7 fl. 20 den.; Joh. Georg Valla für die Herrn docentes und discentes 3 Riss feines Papier" 10 fl. 80 den.; — Math. Püchon Lebkuchen (für die Kleinen) 4 fl. 20 den. 2) Bélnek 7 fl. 20 d. — Simouidesnek 5 ft — a többieknek pedig egyenkint 3 ft. 3) E. 1. 2, B, d. — Alá vau irva a superior Huebmauu Mihály. 4) E. 1. egyh. szám. — „1714 Apr. 14 bei gehaltener Valediction H. Ilectoris Matthias Bel, und Installation lhro Wohlehrwürdeu II. Joh. Majors ist ein Mittagmal vor die H. Geistlichen, Ilectores und etliche II. Patronos verfertigt worden, davor nur einstelle fl. 18." 5) Not. Hung. II, 437. — Ribini a II k. 358-ik lapján Bél meghivatásáról ekképen nyilatkozik: „Matth. Belius a. 1714 eo consilio Neosolio Posouium vocatus est, ut scholam iu meliorem reduceret ordinem, et culturam humanioruni literarum pro virili promoveret."
