Rosenauer Károly: A Beszterczebányai Á. H. Ev. Gymnasium története. Besztercebánya 1876.
A beszterczebányai ev. gymnasium mint egyházi intézet 1678-tól a legújabb időkig.
81 bette kellőleg, tanítás után Ösmerőseihezment melegedni, s az első délutáni órát 1-től 2-ig nem tartotta meg,— mit neki többen szemére lobbantottak. — 1689-ben Januárius 8-ától fogva 3 hétig a tanítás az ekkor uralkodó nagy hideg miatt egészen szünetelt; 1) ekkor hatan a tanulók közül eltávoztak, s a tanítás ezután a kisebbik fűthető szobában folytattatott, mely a hátramaradottak számára elég tágas volt. Hasonló sanyargatásokon mentek keresztül a kisebb növendékek is, kik 1688 Május 28-ától Okt. 23-áig a Lovcsányiféle telken lévő 3 oldalról nyitott pajtában oktattattak, 2) mivel hevenyében nem lehetett számukra más alkalmasabb helyiséget bérbe venni. - Sok szüle nem akarván gyermekeinek egészségét kocztáztatni, más iskolába küldte azokat. Végre Október közepén jobb helyiségek béreltettek ki az alsóbb osztályok számára. — Teucker annyi szenvedés által elkedvetlenítve emlékiratának végén kijelentette, hogy ily rendezetlen viszonyok közt hivatalát tovább nem viselheti, s sorait következő búcsúszavakkal végezte : „Sed vale vobis quidem longum, scholae vero vestrae et hactenus meae optimum dicam. Hanc Deus optimus ac summus scholarum patrónus et vindex tueatur, protegat, augeat, et ipsi de bonis patronis, Maecenatibus et fautoribus, praeceptoribus item sedulis et fidelibus ulterius usque ad extremum ornnium rerum finem clementissime prospiciat!" Bármennyire viselte szivén e férfi a reá bízott iskola ügyét, ily nehéz körülmények közt sem ezen sem maga magán nem tudott segíteni. Heves véralkatánál és merev követeléseinél fogva nem bírt a viszonyokhoz és emberekhez simulni, s nem nagy népszerűségre tett szert. Eljárásában sok tekintetben kevés tapintatot tanúsított, s a tán kikerülhetetlen bajokat önhibája által még szaporította; mert p. o. majdnem hihetetlennek látszik, hogy tanszobája számára előbb meg nem szerezhette a szükséges ablakokat, s hogy semmi módja nem volt, saját és tanulóinak egészségét az időjárás kíméletlen behatásától megóvni. Neui járt el tapintatosan abban sem, hogy midőn 1688 Decz. ló-én az iskolai törvényeknek negyedévi fölolvasásának alkalmával az iskola felügyelői, névszerint Breithor Illés, Nicletius Boldizsár lelkészek és Stürtzer Mátyás által hivatalosan fölszólíttatott, hogy az iskola megváltozott viszonyaihoz mért új tanrendet készítsen el, ő ezt nem az ő kötelességének állítván tenni nem akarta; pedig ki volt inkább hivatva mint ő az iskolának újjászer1) In rigiilissima cnmera subsistere aniplius cum discipulis meis non potui; et in eo hypocausto, quod carceri quam commoilae liabitationi similius esse videtur, augustum nimis spatium pro eis fűit." 2) „A remotione scholae nostrae in suburbia primo tempore pueritia maxituam partém tenerior sub tecto qnodam a duobus lateribus patente informabatur; quo in loco non tantum inter stercora, sit venia verho, per noctem illuc a vaciss, suibus, anseribns, gallinis, et meleagridibus eiecta et posita cum insigni docentium et discentium nansea et incommodo versabatur, sed etiam a triUus coeli cardinibns septemtrionali, occidentali et meridionali, tempestatibus, per arstatem calori solis, in auctumuo vero usque ad 13 Octoluis gelidis et plnviosis ventis fűit exposita."
