Rosenauer Károly: A Beszterczebányai Á. H. Ev. Gymnasium története. Besztercebánya 1876.

A beszterczebányai ev. gymnasium mint egyházi intézet 1678-tól a legújabb időkig.

szeken megvalósította, bebörtönözvén őket a zólyomi várba. Azután még bárom ízben menesztettek követek Thökölyhez, de csak miután 1684 Márcz. havában előbb a protestáns lelkészek szabadon bocsáttattak, lett a nevezett jezsuita is szabad lábra állítva. ') 1684 óta Thököly hatalma gyors hanyatlásnak és sülyedésnek indult, s 1686-ban a véres drámának irtózatos zárszava lett az Eperjesi vértörvényszék, melynek kegyetlen kinpadjain két beszterczebányai lakos, Gutli Zsigmond és Roth Mihály is szenvedett. 2) Szükségesnek tartottam a gyorsan változó és zavaros politikai viszonyoknak e vázlatos képét előrebocsátani, mivel azok hatását a várossal s a protestáns egyházközséggel együtt az ev. iskola is megérezte. Természetes, hogy e hatás az utóbbira nézve általában véve nem lehetett kedvező; a folytonos hadi z;ij, a kiilömböző s egymást fölváltó csapatok átvonulása vagy hosszabb ideig tartó táborozása a varosban s annak környékén zavarólag hatott a tanításra; de különösen akkor fordult az iskola sorsa roszabbra, midőn a hadi szerencse lebegő mérlegén a császári fegyverek voltak túlsúlyban, mivel a császári hatalom győzelme egyszersmind a katholicismus diadala volt, és a felkelők veresége egyúttal a Protestantismus elnyomását vagy legalább üldözését vonta maga után. A tanítás többé ugyan egyszer sem szakíttatott félbe erőszakosan, de más úton módon annál több akadály gördíttetett elébe. Habár az 1686-ik évig tartó időközből csak kevés, az iskola sorsára fényt vető adat maradt fen, mégis a rendelkezésünkre álló adatok is elégségesek az imént mondottak igazolására. 1681-ben s a következő két évben az iskola igazgatóval és segédigazgatóval is bírt, kiknek nevét azonban nem ismerjük ; a harmadik osztály tanítójául Cruselius Márton hivatott meg Lőcséről, ki már a nagy üldözés előtti korszakban is ezen állomáson működött volt. 3) 1683. Simonides János, hajdan a breznóbányai iskola igazgatója, s az üldözés ideje alatt a legállhatatosabb hittanúk egyike, megkináltatott az ürecamerario, bellico aulae consiliario generali campi maresclialli locumtenente, regiminis unius cataphr&ctorum constituto colonello, et commendante in Hungaria mandatura, et auctoritate caesarea impositum est, quatenus omnem operám et conatus nostros impendendo ita adlaboremus ut attactus d. I\ C. Schretter intra 14 dies a dato infrascripto incipiendo ex iutegro liberatns personaliter hic coram praelibato generalatu p?r nos sistatur; alioquin si intra praelixum ttrminum salvus et integer restitutus non fuerit, aut ad minimum de certissima eiusdem eliberatione intra saepe fátum terininum informatio assecuratioque advolaverit, non Bolum Novisolienses, sed et Cromnitzienses Schemnitziensesque pastores evanngelicos arestum Rubituros esse." Stb 1) V. 1. 278, 74. — 1684, Márcz' 9-én Szmertniky Menyhért e levéllel indult útnak Thökölyhez: „Celsissime princeps. — Ad amicam solum Celsitudinis vestrae requisitionem generalis comes a Carafl'a honesto in aresto deteutos pastores nostros, simulac Celsitudinis vestrae iutt rcessionalos appulissent, dimisit, spe nixus reciprocam gratitudinem in negotio liberandi patris Schretter se experturum. — E követségek a városházán kezelt egyházi pénztárnak 282 frt 60 denárnyi költségbe kerültek. — L. v. 1. egyli. szára, a 1683 4-ik évre. — Schrett» r K. 1684, Máj 15-én superior és városi plébános volt; mint ilyen a városi tanácshoz az egyházi szükségletek födözéséért folyamodott L. v. 1. 367, 70. 2) L. Rauhofer Gesch. d. ev. Kirche Ang. 306 és 307 1. 3) V. 1. 285, 71. — Az iskola fenállását bizonyítja a következő adat is, mely az egyházi számadásokban vau följegyezve: „Ara 16. Oct. 1682 der Schuljugend, als solche