Rosenauer Károly: A Beszterczebányai Á. H. Ev. Gymnasium története. Besztercebánya 1876.
II. A beszterczebányai ev. gymnasium mint városi intézet1537-1674.
49 porodott számára-pedig következtetni enged a koszorúk nagy száma, melyek ekkor a kitüntetendő növendékek közt ki szoktak osztogattatni. így p. o. 1633-ban a tavaszi vizsga után 102 koszorú osztatott ki. — Az iskolai élet azon kerékvágásban mozgott tovább, mely neki Halvepápius által jelöltetett volt ki. Külömböző jutalmak, mint kész pénz, papiros, tankönyvek, márványgolyók osztogatása, Gergely napján kalácsok szétosztása („Gregoripeugl"), kirándulások a szabadba, és külömböző iskolai ünnepélyek felvillanyozták időről időre a tanuló ifjúságot, sőt az utóbbiak a városi közönséget is. — Az ekkori tanítói személyzet többi tagjai voltak: az erdélyi származású Gravhis András, 1627. Oct. 20-ától fogva a következő év Jul. 19-éig segédigazgató; Timpfelius Tamás, 1627ig a 3-ik osztály tanítója, az utóbbi év óta pedig segédlelkész; Laderer János, 1627. Decz. 17-ike óta; — 1628-ban Német-Prónára ment el igazgatónak; Sutor Tóbiás, 1628—1635, — az utóbbi év óta murányi lelkész; Keuffcr Jakab, 1631-ben a 3-ik osztály tanítója, még ugyanezen évben hivatalától ismét elmozdíttatott „ob stupendam impietatem" (Kirchenhist.); Wagner Mátyás, 1637 óta segédigazgató, 1638. Febr. 23-ika óta egyszersmind kántor 1), még ugyanezen évben meghalt; Medevbergrr Márton, 1635-ben segédigazgató, később pilseni lelkész; Hamann András, 1633— 1641-ig a 6-ik osztály tanítója. 2) 1637 óta a beszt. iskolának már 7 osztálya volt eleintén 6 később 7 tanítóval. A legalsóbb osztály tanításánál az úgynevezett oeconomus is vett részt, kinek főteendője volt a temetések elkísérése. Szükség esetében az oeconomus magasabb osztályokban is kisegített; így p. o. 163%-ben a 3-ik osztály tanítóját 4 hónapig helyettesítette, s ezért havonkint, 2 ftnyi külön fizetést kapott. Rendes fizetése 26 ft volt; egyes oeconomusok azonban 39 ftot kaptak, valószínűleg nagyobb hasznavehetőségük miatt. 1637. Nov. havában az igazgatói tisztség a tiibingai származású Kircher János mesterre ruháztatott át, ki a bánóczi iskolától hivatott el Beszterczebányára, és itten hivatalába nagy ünnepélyességgel vezettetett be; átszállítása az egyházi pénztárnak 113 ftnyi költséget okozott. E férfi nagy tudo. mánynyal bírt ugyan, de nem bírt azzal, mi az ember valódi becsét alkotja, t. i. jellemmel. Felkeresvén ugyanis a jezsuiták hálóját, kik, egyik rendfőnökük mondását igazolván, Beszterczebányára is szelíd bárányok módjára lopództak volt be, hogy később, a mint nemsokára látni fogjuk, itt is ragadozó farkasokká váljanak, 1640. Febr. havában Nagyszombatra távozott el, s itt katholil íus hitre áttérvén a jezsuita rendbe lépett. Azután akarván ezen lépését a világ előtt igazolni, s egyszersmind példájával propagandát csi1) E kettős hivatalért következő jövedelemben részesült; rendes fizetése 78 ft volt, — ezenkiuil használt egy kertet, kapott 2 ftnyi praebendapénzt, és temetési stólákat, tartott 2 recordátiót; végre még következő járulékot szedhetett be: „Auch ist es nicht ein Sc hlechtes, was er an vornehmer Herrn und Frauen Geburlstagen vom Ansingen, davon ihm halber Theil cediret, überkommen wird. Was ihm aber das Ansingen fremder Herrn eintragen wird, soll er hoffentlich zu seinem belieben mit Nutzen erfahren." — V. 1. — 320, 28. — 2) Mindezek nevei részint a Kirchenhistorien czimű műben, részint az egyházi számadásokban fordulnak elő. 2
