Rosenauer Károly: A Beszterczebányai Á. H. Ev. Gymnasium története. Besztercebánya 1876.
II. A beszterczebányai ev. gymnasium mint városi intézet1537-1674.
20 Iában azok jártak, kik tudományos pályára készültek, vagy alaposabb kiképeztetésben akartak részesülni; a többiek a másik intézetet keresték fel. Az első tanító, kivel a beszterczebányai latin iskola ev. tanférfiainak névsorát megkezdjük, Sieglar János, kiről már az előbbi szakaszban mind megemlíttetett, mit róla tudnunk lehet. Siegler méltó módon nyitja meg ama férfiak sorát, mert ő volt az, kitől a szóban lévő iskola első lendületét kapta. Mem eszközölte ezt ki az által, hogy ezen intézetnek kezdetleges és gyarló szervezetét újjáalakította és javította volna; erről nincs tudomásunk, s az ilyesmi csak hosszabb fejlődésnek lassan érő gyümölcse szokott lenni; hanem előidézte ama lendületet saját egyéniségének súlya és jelentősége által. Ugyanis a beszterczebányai iskola hire annyira növekedett alatta, hogy Révay Ferencz két fiát, Mihályt és Jánost 1538-ban oda küldte, kik azután egy évig ott folytatták tanulmányaikat. Siegler 1588. elején még tanított; de midőn e fiúk Április havában Beszterczebányára jöttek, az iskolamesteri hivatalt már Pausius Antal viselte. Ez azonban ekkor még sokkal rövidebb ideig működött, hogysem azt lehetne állítani, hogy az ő hire indította Révay Ferenczet ama lépésére. Hogy Siegler polgártársai becsülését nem kis mértékben vívta ki magának, azt bizonyítja városi tanácsossá később történt megválasztatása. Mint tanító már egyetemi tanulmányai által szerzett alaposabb kiképzésénél fogva kellőleg képesítve volt sikeres működéshez. Luther és Melanchthon magyar hallgatóinak névjegyzékében Siegler neve a 14-ik helyen, tehát a legelsők közt áll.— Siegler utódja Pausius Antal') a beszterczebányai iskolát csak rövid ideig igazgatta, mert már 1540-ben a selmeczi iskolához távozott. 2) ehrsamer Rath neben der anderen gemeinen lateinischen Stadtschul zuvor etlichen deutschen Schreibern für die arme Jugend, welcher Eltern sie auf viele Jahre in fremden Landen freie Kunst zu lernen zu verlegen nicht vermöglich, auch welche dieselbige zu lernen nicht tüchtig, deutsche Schul allhie zu halten vergünstiget, nun aber eine lange Zeit Keiner, der sich um solchen Dienst beworben, allhie gewesen; darum ich aus ehrlicher Leut Vermahnung, auch wegen der Seuch, so jetzt hier an allen Ende"h grassirt, meine fürgenommene Reis nicht absolviren mag, Euer ehrs. Weisheiten umb solchen Dienst anzulangen versucht werde. Gelangt derowegen an E. E. W. mein unterthäniges bittliches Ansinnen, dieselbigen wollen mir armen studioso allhie für diejenigen, so deutsche Schreiberei und die Rechenkunst zu lernen Lust haben, Schul zu halten vergünstigen." 1) Ipolyinál hibásan Pausiasnak neveztetik. Pausiustól a beszterczebányai városi levéltárban a 97, 6-ik szám alatt egy sajátkezű levél létezik, melyet az Selmeczről irt 1541-ben, melynek tartalma azonban fontossággal nem bir. 2) Fraknói 78. 1. — Pausius növendéke a fent említett 2 Révay fiú is volt; ezek Beszterczebányáról Stockei Lénárdhoz mentek el, a bártfai iskola ekkori hires tanítójához. Itt mellesleg megemlíthetem, hogy Stockei Bártfáról nem 1556 nyarán vonult Késmárkra, mint Fraknói művének 73 lapján állítja, hanem előbb; mert a beszterczebányai városi levéltárban őriztetik Stockei egy levele (a 101, 3 sz. a.), mely 1555. Jakab napja utáni pénteken kelt, s melyben Stockei egyik növendéke ügyében a beszterczebányai tanácsnál közbenjárván, egyebek közt ezt íija: „Nu aber vonwegen des Falls unserer Schul von Bartfeld auch seine Wohnung einen Stoss und Hinderung genommen, bin ich durch sein Schreiben verursacht worden, weiter E. E. W. anzugehen, ihn nicht zu lassen." — E levél Késmárkon Íratott, s az idézett sorok bizonyítják, hogy Stockei már 1555-ben hagyta el Bártfát. — Ide csatolok még egy megjegyzést, mely ugyan kitűzött tárgyamhoz semmi vonatkozásban
