Rosenauer Károly: A Beszterczebányai Á. H. Ev. Gymnasium története. Besztercebánya 1876.

II. A beszterczebányai ev. gymnasium mint városi intézet1537-1674.

17 évben súlyos betegségbe esvén megírta végrendeletét, mely a városi levéltárban fenmaradt.') Ennyit tudunk róla. Sajnálandó, hogy e tekintetben több adat nem áll rendelkezésünkre, s hogy nem tudjuk, mikor kezdte Siegler tanítói működését; de hogy ez a gondjára bizott növendékeket evangelikus szellemben nevelte, s hogy ez által a hitújítás terjesztése körül nagy érdemeket szerzett magának, azt az előbb mondottak alapján kétségbe vonni nem lehet. Azt lehet állítani, hogy az iskola többet lendített a hitújítás terjesztésének ügyén, mint maga a templom, mert a legjelesebb szónoklat hatása sem mérközhetik azon maradandó és radicális eredménynyel, melyet a nevelés bír előmutatni. Okok ellen ellenokok hozhatók fel, a rábeszélés kételyeket ébreszthet, s a térítő szónoknak nem csak érvek, de, a mi sokkal nehezebb, érzelmek ellen is kell küzdenie. Ellenben a nevelő nem épít új meggyőződést más már előbb meglévőnek romjain; növendékének szelleme tőle kapja első tartalmát, s szerinte idomúi. II. A beszterczebányai ev. gymnasium mint városi intézet 1537—1674. I. A beszterczebányai latin iskola első kifejlődése 1537—1579. Az első, itt tárgyalandó korszakban, melynek tartama alatt a beszterczebányai ev. iskola városi intézet volt, ennek anyagi fentartásáról és legfelsőbb igazgatásáról első sorban a városi hatóság gondoskodott. Nem volt az iskolai életnek oly oldala, melyre ki nem terjedt volna a városi hatóság gondja. Ez választotta meg a tanítókat, meghatározta a tanítás módját és menetét s a tananyagot, szabályozta a fegyelmet, külön iskolai bizottság által ellenőrizte a tanítók működését, megállapította ezek jövedelmét, gondoskodott megfelelő iskolai helyiségről, és pártfogása alá vette a szegény tanulókat. A városi hatóság közvetítésével a község is gyakorolt bizonyos befolyást az iskolára. Ugyanis szokásban volt, hogy a polgárság minden év elején a városi tanácshoz emlékiratot intézett, melyben a közigazgatás összes ágaira nézve megjegyzéseket tett, s kívánságait és panaszait előterjesztette. Az ilyen iratokban többször az iskoláról is tétetik euilités, panasz emeltetik egyes tanítók ellen, sőt néha ezek elmozdítása is követeltetik. Végre megemlítendő, hogy e korszakban a tanügy a 7 bányaváros közgyűlésein is szőnyegre került. így p. o. az 1577. Jun. 7-én tartott gyűlésen következő határozat hozatott: „A keresztény hatóság az iskolákat jóravaló személyekkel lássa el, s azon legyen, hogy ezek hivatalukat híven és szorgalmasan töltsék be, s az iíjúságot eredménynyel tanítsák." 2) Szokásba jött, hogy az ily gyűlésekre az egyes városok követei illető iskoláik tan- és leczkerendjeit és iskolai törvényeit mail 275, 23. Ipolyi müvének 114-ik lapján Sieglert a katholikus tanítók közé sorolja, 8 ez után említi meg Erasmust. Hogy ez hibás, azt nem kell bővebben bizoayílgatni. 2) Ribini, Memorabilia I., 526 1. 2