Rosenauer Károly: A Beszterczebányai Á. H. Ev. Gymnasium története. Besztercebánya 1876.
I. A hitújítás elterjedése Beszterczebányán
12 arra szoríttatott, hogy az elébe dobott kesztyűt emelje fel, és szálljon szembe régi ellenével, vagy pedig hivatalát tegye le szorultságában az esztergomi érsek, Yárdai Pál védelméhez menekült, ki 1535 Nov. 6-án Bécsből levelet intézett a beszterczebányai tanácshoz, melyben ezt intette, hogy Philadelpbust békében hagyja, és ne avatkozzék egyházi jogok gyakorlatába, melyek azt nem illetik meg. Az érsek egyszersmind tudtára adta a tanácsnak, hogy nem sokára bizottságot fog a bányavárosokba kiküldeni egyházi vizsgálat megtartására, s hogy a beszterczebányai plébános ügye ez előtt intéztetik majd el. ') E bizottság valóban ki is lett küldve; a megbizo levélben, melyet az érsek annak számára 1536 Jul. 26-án kiállított, következő meghagyás van foglalva: „Ut religio in online pristino et consuetudine conservetur, evangelium clare absque fuco praedicetur, ne sectae internae suboriantur. -) Azonban Philadelphia állása tarthatlan volt, mivel az nem a hívek becsülésére, hanem külső hatalomra volt alapítva, s Philadelphia azt végre 153S Jun. havában önszántából hagyta el. 3) Ennek eltávozása után a tanács először Pativinus Kristófot, Trübau, morvaországi város lelkészét, azután pedig Leudyschid Györgyöt, kézsmárki kitszóuokot bítta meg a megürült helyre; de mindkét esetben sikertelenül. Az első csak nemrég jött volt Trübauba; a második pedig 100 írttal tartozott földesurának, Laszkynak, s csak ezen adóság lerovása után mehetett volna el. ') Jobb siker követte Francik Bertalan, 5) tesdieni hitszónok meghivatását, ki 1539 közepe táján kezdte Beszterczebányán német hitszónoki működését. E férfiú komolyán és következetesen hozzáfogott az isteni tisztelet reformálásához, s ezen eljárásában, a városi tanács és a hitújítás elveitől már mélyen áthatott polgárság által nyíltan támogattatott. Hivataltársai közül az egyik, bizonyos József nevű hitszónok ki az ekkor még nem nagy szánni tótájkú lakosságnak hirdette az isten igéjét, szintén a hitújítás határozott híve és nyílt terjesztője volt; 6) ellenben a többi lelkészek, 1) V. 1. 267, 7. — 2) V. 1. 267, 5. — 3) Philadelphia eltávozása után a plébániai jószág 1538, Jun. 12-én leltároztatott; 1. v 1. 67, 84 sz. a. — 4) V. 1. 209, 12; — 209, 9; — 209, 11. — Az utóbbi levélben Leudyschid 1539 Máj. 1-én igy nyilatkozik: „omnino animus mens est abeundi e Scepusio; constitutus enim sum inter fratres draconum ob veritatem atque verbum dei." stb. 5) így irta nevét sajátkeziileg azon levél alá, melyben megválasztatásába való belép«yezését nyilatkoztatta ki. E levél kelt 1539-ben „am Sonntag nach des heil. Leichnams Tage." — V. 1. — 236, 5. — Ipolyi többszőr emiitett müvének 113-ik lapján e ferrit tévesen Franknak nevezi. 6) Ezt a tanács 1539. Április havában kiküldte volt, hogy a város számára protestáns frzelmií német hitszónokot keressen. Ezen megbízatásában eljárván Apr. 17-én „ex oppidulo Fnsstak" levelet irt a tanácsnak, mehben enuek egy férfit ajánlott Kit igy jelleme-, zett: „vir non minus 1 ingna, quam pectore ernditissimus, vitae inculpatae, evangelico candore illustratae." V. 1. — 236, 2. — Miután az utóbbit nem nevezte meg nevén, csak gyanítanunk lehet, hogy ez Ilother György, tescheni lelkész volt, ki Beszterczebányára valóbau meg is hivatott, de mint már egyszer említve volt, e meghívásra Május 2-án kelt levelében tagadólag válaszolt. V. 1. — 236, 4. — Rother György ajánlatára választatott meg azután
