Rosenauer Károly: A Beszterczebányai Á. H. Ev. Gymnasium története. Besztercebánya 1876.
A beszterczebányai ev. gymnasium mint egyházi intézet 1678-tól a legújabb időkig.
119 kerületi gyűlés elhatározta, hogy a kerület kebelében fönálló gymnasiumok közül valamelyik, még pedig vagy a selmeczi, vagy a beszterczebányai, kerületi intézetnek kinyilatkoztatik, s a kerületi pénztárból bizonyos évi segélyben részesíttetik, mely egyelőre 200 ftban megállapíttatott. Szept. 10-én fölszólíttattak a nevezett két gymnásiumot föntartó egyházközségek, hogy nyilatkozzanak, beléegyeznek-e, ha gymnasiuniuk kerületivé átváltoztatik, s mennyivel járulnak magok részéről e terv keresztülviteléhez; egyszersmind fölhivattak az egyes esperességek, hogy e javaslatról véleményeiket küldjék be, s egyúttal jelentsék ki, hogy a nevezett két intézet közül melyiknek adnak elsőséget. A versenyre fölszólított két egyházközség késznek nyilatkozott a kerület javaslatának elfogadására, s a maga részéről mindegyik három tanár eltartását s a szükséges tanhelyiségeket ajánlotta föl; a győzelmet a versenyező felek közt az esperességek többsége Beszterczebánya részére döntötte el. Oly időben történt ez, a midőn a beszterczebányai ev. egyházközség lelkes fölügyelője Raksányi Pál buzdító példája által nagyszerű áldozatok hozatalához úgy szólván hozzászoktatva volt, mert ezen ritka jellemű és fáradhatlan tevékenységű férfi vezetése alatt nem csak iskolai épületeit s a lelkészek lakát rendbe hozta, hanem 24643 ftnyi költséggel, melybe tömérdek ingyen munka s számtalan másnemű adomány nincs beleszámítva, tágas új templomát is fölépítette, mely 1807 Máj. 3-án megható ünnepélyességgel beszenteltetett. Valóban felejthetlen érdemeket szerzett magának a nevezett férfi a beszterczebányai ev. egyház és iskola körül, s emléke, melyre a gyorsan tűnő idő már is sűrű fátyolt borított, méltó arra, hogy legalább e néhány sor által lelepleztessék s újból föleleveníttessék ') Lángoló buzgósága hasonló tüzet szított magában 1) Hogy e férfi mennyit és mily lelkiismeretességgel fáradozott a beszterczebányai ev. egyház érdekében, azt 180fi Febr. 6-áu az utóbbihoz benyújtott emlékirata, melyben fölügyelői hivataláról leköszönt, legjobban bizonyítja. Ezen irat azért is megérdemli, hogy itten közöltessék, mivel a nevezett egyházközség ekkori viszonyait több oldalról megvilágítja. „Inclyta venerabilis communitas! Dego iam hic in medio vestri a 41 annis. Cursus vitae meae in curis ecclesiae huius qualis fuerit, sequentibus dedueo. — Postquam concivilitati huius 1. r. m. civitatis me adiecissem, mox per defunctum d. Godofredum Moller tunc temporis natiouis germanicae inspectorem, ad numerationem pecuniae quatembralis adiunctus sum. Vix elapsis 7 annis per praelibatum dominum ac totum conventum in quaestione trium senatorialium vacantiarum, ex dispositione regia in suspenso haerentium, cum detuncto do. Georgio Valla nou tantum sollicitationis causa, sed praecipue conscientiosae expensarum inspectionis (nain praefatus dominus bis in negotio hoc expeditus fuit) Yienuam exmissus sum. Redux inde, postquam cassa vacua ac praeterea passivis ad fi. 1300 onerata fuit, deprecante ulteriori administratione cassae defuncto do. Trinkl onus administrationis mihi delatum est. Favit deus huic conatui, et intra duos annos non tantum restantias salariales plenarie excoutvntavi, verum ad rf. GOO ex passivis deduxi. Successive omnia passiva exsolvendo post fata humanissimi organoedi Francisci, qui 250 fl. in fixo habuit, idem servitiuni ecclesiae huin. d. Jantner cum salario fl. 50 ac Paulo Komjáthy praeter accidentias alias cum lucro cassae fl. 200, et quidem primo velut nationis slavieae cantori, alteri vero elementistarum praeceptori, utrique in hac arte prae primis primo, simul cum eorum coiumodo addixi. His viis omnia depurando, ac iam pro activis capitalibus seusim pecuniam congregando, posteaquam ex receptis ad manus meas cistis ecclesiae chartabiancas Vallianas, tam patris olim inspectoris, quam filii, ad rf. 500 extendentes ac intra 30 annos communitati ignotas baerentes reperissem, ad illorum incassationem manum admovi ; cum vero fundus 4"*
