Rosenauer Károly: A Beszterczebányai Á. H. Ev. Gymnasium története. Besztercebánya 1876.
A beszterczebányai ev. gymnasium mint egyházi intézet 1678-tól a legújabb időkig.
102 említés. ') Mellékesen megjegyzendő, hogy az elemi iskola a gymnasiumtól külön volt ugyan választva, de a gymnasiumi igazgató felügyelete alatt állott; a fiúk anyanyelvök szerint német és tót csoportra voltak osztva, melyek közül ekkor az előbbit Adami Mátyás, az utóbbit Plintovitz György tanította; a lányok hasonló módon csoportosítva a német és a tót kántor, Francisci János és Scheffarovsky András által oktattattak. Az iskolai élet ekkori kiválóbb sajátságai közül megemlítendő, hogy a tanév a napévvel egybeesett. Januárius elején bekövetkezett a növendékek ünnepélyes átültetése a magasabb osztályokba („transplantatio"), mely úgy szokott végbe menni, hogy az igazgató az előléptetendő tanulók kíséretében az illető tanár osztályában megjelent, s ezeket megfelelő alkalmi beszéd előrebocsátása után az utóbbinak átadta. Ezen alkalommal Simonides és Glitz egymásnak chronostichonokba foglalt iidvkivánatokkal szoktak kedveskedni 2) Az áthelyezést nyilvános iskolai ünnepély előzte meg, mely alkalommal néha a tanárok is fölléptek, saját költeményeiket elszavalván 3) Az iskolai épületnek éjszak felé fekvő szárnya 1735-ben 779 ftnyi költséggel újból fölépíttetett kőből és téglából, s ez máig is fönáll; Glitz az új épületre következő chronostichont készített: „En sClioLa IaM praesto reparata est, ast renoVatas VIrtVtes praestes, qVIsqVIs aDessse VeLIs." „Accomodatio:" „Hinc pius et docilis solersque modestus in ipsa Si semper fuerís, tunc renovatus eris." Az iskolai épület többi része, mely az igazgató és segédigazgató szállását magában foglalá s fából vala fölépítve, hosszabb ideig változatlanúl meghagyatott, — A tanárok rendes fizetésükön kivül a negyedévenkint fizetendő tandíjra („quatembraliaj s a magánoktatásért bejövő jövedelemre voltak utalva; ezen kivül szokásban volt, hogy a tanulók tanáraikat önkéntes adományokkal is megtisztelték, különösen beiratásuk s elmenetelük alkalmával és a tanár neve napján. ") Megemlítendő még, hogy a jobb módú családok 1) Álljon itt azon néhány sor, melyeket Klingschnur Simouides halálára költött, mivel ezek szellemének egyedüli eddig fönmaradt nyoma: „Neusolidum soboles da rursum signa doloris : Simonidis luge funera moesta pii. Plangite vos Musae, cecidit quod vester Apollo, Pracsidiumque scholae, plangite, quod cecidit. Sed quid plorandum ? quoniam ipsius ossa quiescunt, Atque anima in coelis laeta trophaea capit. Ergo vincentem non*vicit, at intulit astris Mors: lacrumas moestae sistite Pierides." 2) P. o. „FeLIX et Constanter sanYs sít nobis PaVLVs SIMonlDes!" — Mire az utóbbi így válaszolt: „Inslgnls Del gratla sít VoblsCVM et In Labore Isto pYLYereo toto anno asslstat ope !" 3) Glitz jegyz. 13 1.: „Hoc anno 1733 die 2 Jan. in .schola publice carmen peroravi, et solennitatem absolvi. Die vero 14 Jan. promotio iuventutis est instituta." 4) Glitz jegyzékében erre több helyen czélzások tétetnek ; így p. o. két Gerhardt fiú mellett, kiknek szülei különös bőkezűséget tanúsítottak volt, ezen jegyzet áll: „Deus huic