Haan Lajos: Békés Csaba mezővárosa hajdanáról ’s mostani állapotjáról. 2. kiad. Pest 1866.

III. Néhány szó Csaba hajdanáról

7 A' dákokat 107. eszi. Kr. után meghódították a' rómaiak. 'S jóllehet be nem bizonyítható, hogy Békésmegye területén lettek volna gyarmatjaik ; de hogy e' vidékkel is voltak legalább kereskedelmi viszonyban, mutatják azon sok, különösen Traján, Hadrián és Nerva idejéből származó régi pénzek, mellyek itt a' földgyomrából előtűnnek. Dákok után Vandalok és Gothok lettek e' vidék uraivá, kik csaknem kétszáz évig tartották magokat. Végre elűzték őket 380 év körül Kr. u. a' Hunok, kik különösen Atilla vagy Etele királyuk uralkodása alatt Europa ostorává lettek. Hunok után Gepidák, azután Avarok foglalták el ez alföldi rónát 's midőn ezeket 791. eszt. Nagy Károly császár több véres csatákban megtörte, elgyengülve, megfogyva öszveolvadtak az időközben ide nyomult szlávfajú Bolgárokkal. Ez utolsók egész a' Magyarok bejöveteleig tartották magokat, miglen 896. eszt. a' magyarok a' bolgár birodalomnak véget vetettek. Ezen időtől fogva tehát, egész az 1718 évig, mint a'mellyben a'mostani tótok telepedtek le Csabán, Csaba mindég magyar község volt. Hogy mikor települt az első, ős Csaba, azt homály fedi. Bizonyos, hogy^már az árpádházbóli királyok alatt, mint falu, létezett. Általában a' magyarok bejövetelétől mostanig, Csaba községi életét három epoehalis korszakra lehet osztani. 1-sö korszak: A* legrégibb időtől a' török lerontásáig, vagyis 1000—1566. esztendőről. E' korszakban Csaba mint falu emlittetik 1235-ik év körül az úgynevezett nagyváradi regestrumban. *) Ugyanis, az okmány szavai szerént, 1235-ik évben *) Tellyes czime ez okmánynak : „ritus explorandae veritatis per iudicium ferri candentis et aquae bullientis." Kiadta először Martinuzzi György N.-Váradi püspök, később Bél Mátyás. Pozsony 1735.