Haan Lajos: Békés Csaba mezővárosa hajdanáról ’s mostani állapotjáról. 2. kiad. Pest 1866.

IV. Csabának határrészei

31 lehetett. Hogy itt valaha falu állott volna, arról történeti okmányaink nem emlékeznek. 13. Kerekegyháza. Fekszik Kígyós felé 's rajta a' csabaiak úrbéri földjei vannak. A' mint neve is mutatja, hajdan egyháza, az az temploma volt, melly minthogy kerekformáju lehetett, a' falu is onnan neveztethetett Kerekegyházának. Egy régi templomnak fundainentomai csakugyan meglátszanak még most is Kerekegyházán csabai lakos Gajdács János tanyáján. A' temlomhely közelében néhány év előtt kis római hamvedret ástak ki, jeleül annak, hogy e' hely már az ős korben lakott volt. 1463. eszt. Hunyadi Mátyás király Kerekegyházának felét, továbbá Dombegyházát, Krupát vagy Kupát, Battonyát, Donát-Tornyát, Szent Tornyát és Nagyfalut édes anyjának Szilágyi Erzsébetnek adományozta, ház- és udvartartásul. A XVI. században az eperjesi Pathóczy *) család birtokába került Kerekegyháza 's már akkor puszta volt 'a mint illyet, Pathóczy Ferencz beleegyezésével I. Fer*) Az eperjesi Pathóczy család nagy befolyást gyakorolt e' vidék történeteire a' XVI. században. Ósi székük volt Eperjes, — most Kigyós szomszédságában fekvő puszta, — hol a' Pathóczyaknak várként megerősitett kastélyuk volt, mellyet 1550. eszt. elfoglalt a' török, 1595. eszt. pedig azt a' magyarok visszafoglalták 's hogy a' töröknek menedékül ne szolgálhasson, lerombolták. E' kastélyban hároni főispán született u. m. Miklós aradnak, Boldisár Zarándnak és Ferencz Békésnek és Zarándnak főispánja : Utolsó ivadéka e' jeles családnak volt Szádvár hős védője Pathóczy Sófia, Bebek György neje. Most Eperjes csekély puszta 's a' Pathóczyak kastélyának fényes termeit a' szántóvető vasa hasogatja. Sic transit glória mundi!