Haan Lajos: Békés Csaba mezővárosa hajdanáról ’s mostani állapotjáról. 2. kiad. Pest 1866.

IV. Csabának határrészei

27 nek neveinél azonban sem a' porták száma, sem az utánok kivetett adomennyiség bejegyezve nincs, valószínűleg azért, minthogy a birtok olly elpusztult állapotban volt, hogy az után adót kivetni méltányosnak nem látszott. A' falu valószínűleg a' török világ alatt pusztult el. 1851. Olta esmeretesebbé tette Csákót a' csákói vadásztársulat. Ezen évben t. i. a' vadásztársulat eszméje a' lovagias báró Wenckheim Béla ur által felelevenittetvén, miután e' czélra gr. Battyányi László a' társulatnak átengedte csákói pusztáját éí ottani épületeit, sőt azon még több, e' czélra szolgálandó épületeket, névszerént egy izléstellyes vadászlakot állíttatott: azolta hazánk főurai rendesen 8—10 hetet töltenek Csákón 's Csákó újra megélénkült. 9. Csorvás. Csaba és Orosháza közt. A gyulaiak bírják, de van itt egypár csabainak is tanyája. Néhány év előtt falu települt itt, mellyben most már vendégfogadó, cs. kir. postahivatal, több boltok is diszes uri házak 's kertek vannak. Öszves területe tesz 10,742 holdat, lakosainak száma m. e. 600 lélek. A' török berontása előtt Csorvás népes falu lehetett. A templom és a falu helye, sőt még az egyes házak nyomai is meglátszanak mindekkoráig. Hol a' templom állott, most is egész rakás tégla van, a' mostani fulutól nyugotnak, Stojanovits Szilárd ur birtokán. Mindezek oda mutatnak, hogy e' hely nem olly nagyon régen pusztulhatott el. Valószinüleg ezt is az 1680. eszt. körül itt garázdálkodott rácz csoportok semmisítették meg. Említtetik Csorvás a' nagyváradi regestrumban az 1217 évnél. Ekkor Csorvást valami német ember bírhatta, mert az idézett helyen az mondatik, hogy a' csorvási németnek Baghia nevü jobbágya vétkesnek találtatott.