Pákh Károly: Az Iglói Ág. H. Ev. Főgymnasium története (Igló, 1896)
Az iglói latin iskola a XVI. és XVII. században
I. Az iglói latin iskola a Xlíl. és XVlí. századbaq. Az a szerető gond, melylyel az iglói ev. egyházközség tanintézeteit ápolgatja, tnlajdonképen nem uj. Mert ha gymns iumnnk keletkezésének idejét kutatjuk, feljutunk egészen a XVI. századba, a reíormáezió koráig. A szepesi városok német eredetű lakossága között gyorsan elterjedt a hitújítás, és pedig a lengyel uralom alatt álló elzálogosított XIII városban ép ugy, mint az el nem zálogositottakban, mert az elzálogosítás a 24 szepesi városnak régibb keletű szövetkezetét (fraternitas) nem bontotta fel, egyházi szervezetük egységén nem változtatott. A hitújítás terjedésével együtt járt a nevelés és oktatásnak nagyobb mérvű felkarolása : uj iskolákat alapítottak, vagy a már meglevőket a reformáczió szellemének megfelelően átalakították, s ezek aztán az uj tanok és eszmék, s általában a szellemi miveltség terjesztésének fontos tényezőivé lettek. A szepesi városok lakosai kiváltságaiknál — önállóbb községi szervezetüknél fogva fejlettebb polgári életnek, virágzó háziiparuk, kereskedelmük, bányászatuk, földmi velésük, nemkülönben munkás, józan és takarékos életmódjuk folytán pedig anyagi jólétnek örvendtek és igy kulturális tekintetben aránylag magasabb fokon állottak, mint az országnak sok más vidéke. Mindezekből következtethetjük azt is, hogy a magasabb szellemi műveltség iránt kellő fogékonysággal bírva s az iskoláztatás fontosságát és szükségességét korán felismerve a XVI. században megfelelő iskolák felállításáról is gondoskodtak. Hogv milyen volt ezen iskolák szervezete és élete a XVI. és XVII. században azt a fenmaradt gyér adatokból közelebbről meg nem határozhatjuk. De igen valószínű, hogy a szepesi iskolák is a Németországban divatozó tanrendszereket követték, mert az érintkezés Németországgal gyakori volt, a német egyetemekről hazatérő tlieoiogusok )onnét hozták magukkal az eszméket és nevelési rendszereket. A nyilvános oktatás főtárgya — tekintettel a kor irányára --- a vallás volt, azután pedig a latin nyelv, mely Európaszerte a tudomány és államélet nyelve volt. A szepesi városok kiválóbb iskoláiban rendesen három tanító működött: az egyik volt a reetor (rendesen német