Magyar Győző: Wimmer Gottlieb Ágost, felsőlövő nagy papja (Budapest, 1910)

IV. Wimmer munkássága

34 nagytudományú férfiú a földrajzi irodalomban is szaktekintély volt s egy nagy bécsi vállalatban egész köteteket írt távoli világrészekről, egy másikban pedig Sopron- és Abaujvármegyét mutatta be. Hogy még egyszer visszatérjünk az egyházi téren eszközölt reformjaihoz, még különösen kettőt kell kiemelni; 1841 ben eltörölve az addigi jórészt önkéntes adományokon alapuló jövedelmi forrásokat, behozta a rendszeres egyházi adót, mi a gyülekezet anyagi állapotát nagyszerű virágzásba hozta, majd 1845-ben a felebaráti szeretet gyakorlására gyülekezeti segélyegyletet alapított. S most szóljunk arról az alkotásáról, amely a legdúsabban fűzte homloka köré a babért, a felsőlövői tanintézeteknek, a tanitóképezdének, a középiskolának és a nevelőintézetnek vagy internátusnak alapításáról. Ez volt Wimmer főműve. Az egyház veteményes kertjét, az iskolát, már mint egész ifjú pap nagy figyelemre méltatta. Ennek fejlesztésében fáradhatatlan volt. Úgy az anyagyülekezetben, mint a filiákban folyton szervezte az új állásokat, emelte az új iskolaépületeket. Határfői leánygyülekezetében pl. egy nagy templom- és iskolaépület alapját vetette meg, amely a környék egyik legkiemelkedőbb pontján máig messzeláthatólag hirdeti a hitbuzgóság hatalmát. Az anyagyülekezetben később már a két tanítós iskolával sem volt megelégedve s 1845-ben kivitte, hogy az egyház harmadik tanítói állást is szervezett. Ez a termékeny esztendő valósította meg azt a nagyszerű tervet, mely saját vallomása szerint két évtizeden át foglalkoztatta reformgondolatoktól hevülő agyát, a felsőlövői tanítóképző intézetet. Egy nem is másfélezernyi