Batizfalvy István: A Budapesti Ág. Hitv. Ev. Főgymnasium története (Budapest, 1895)

2. A gymnasium változatos története a Thun-rendszer fennállásáig

13 rika és poétika mind két évben (latin s magyar nyelven írásbeli gyakorlatok, fordítások, utánzások, öndolgozatok, magyar nyelven szavalások); latin nyelv (Livius, Cicero válogatott beszédei, Hora­tius olvasása s magyarázása, olvasottak emlékelése, a latin nyelv finomságai s különösségei, Írásbeli gyakorlatok, latin értekezések); görög nyelv (a szóképzési és szókötési rész ismétlése és folytatása, Xenophon Cyropsediája, Sokrates nevezetességei, fordított részle­tek olvasása); magyar és német nyelvből gyakorlatok, magyar jeles írók ismertetése; görög történetek s régiségek, ókori geo­graphia; mathesis (betüszámvetés ismétlése s folytatása, szám fok v gyökvonás, egyszerű egyenletek, gyakori példák); testgyakorlat. — A humanitási második évfolyam tantárgyai: vallás (keresztyén erkölcstan, az újtestámentom válogatott részeinek olvasása s ma­gyarázása; rhetorika és poétika (mint az első évfolyamban); latin nyelv (mint az első évfolyamban); görög nyelv (az ionai dialektus, Homer Odysseája); magyar és német nyelv (mint az első évfolyam­ban) ; római történetek s régiségek (ó-kori geographia); geometria; testgyakorlat. Azon évben (1843), midőn e tanterv szerint volt gymnasiu­munk berendezendő, köszönt le tanári és igazgatói hivataláról Taubner Károly. Lemondásának okául betegeskedését, mások az egyházzal történt összeütközését állítják. Annyi bizonyos, hogy lemondása után Olaszországba ment, hol az ausztriai hadseregnél mint tábori lelkész szolgált. Helyébe az egyház a humanitási osz­tály tanáráúl Tavassy Lajost, bölcsészet-tudort választotta meg. Tavassy (Teichengräber) Lajos született Iglón, Szepesmegyében, 1812-ben. Tanulmányait Sopronban, a jenai, göttingai és hallei egyetemeken végezte (1838—42), Frőbel intézetét is tanulmá­nyozta. Miután a bölcsészet-tudorságot még külföldön megnyerte, hazájába visszatért, s azonnal gymnasiumunknál talált alkalma­zásra. Az igazgatói tisztet Taubner leköszönése után 1845-ig Kanya Pál töltötte be, hanem ezen évben igazgatóúl Tavassy vá­lasztatott meg, mely hivatalát 1848-ig viselte. A tanítás gymnasiumunkon a zay-ugróczi tanterv szerint csendben s zavartalanul folyt az 1848·—49-iki szabadságháború ki­töréséig. Az intézetnek jó tanárai voltak, kik annak jó hírét emel­ték, minek folytán a tanulók száma is egyre növekedett; sőt bizo­nyos tekintetben tanárai vezérszerepet is játszottak. Tavassy, mint Pestalozzi buzgó követője, az első magyar pnedagogiai szaklapot

Next

/
Oldalképek
Tartalom