Holuby József: A régi zsolnai ág. hitv. evang. egyházközség történetének rövid vázlata. Budapest 1910.

A régi zsolnai ág. hitv. ev. egyházközség történetének rövid vázlata

ták az ev. egyházközségeket, jóllehet a kath. archidiaconus egyetlen egy ilyen visitatiója sincsen felemlítve a zsolnai contubernium régebbi jegyzőkönyveiben, kivéve a 2. pontot; az evangélikusok azonban 1610-ig fizették a cathedratikus censust a kath. püspöknek, habár az illeték csekély volt. Azonkívül fizettek a püspöknek pénzbeli tizedet is, és ez utóbbinak tizenhatodik részét kapták a nyitrai püspöktől, vagyis az úgynevezett Sedecimát. A trencséni megyei levéltárban találtatik azon parochiák jegyzéke, melyek Trencsén megyében pénzbeli tizedet fizettek 1586. évben. Itt nevezetesen 40 egyházközség említtetik, melyek együttvéve 801 frt 51 dénárt fizettek, melynek 16-od részét kapták a lelkészek 47 frt 72 dénár összegben és a sedecimatorok költségeire 16 frt fordíttatott. A 4. pont azt követelte, hogy az ev. hitjelölteknek ne kelljen utazniok messze Németországba, és pedig Wittembergába, Brégába és más helyekre az ev. superintendensekhez felszenteléshez, de hogy itthon, Magyarországban, alapíttassák akadémia, és hogy a hazai superintendensek felszentelhessék a hitjelölteket. Minden esperesség (Contubernium) saját alapszabályai által igazgatta magát és ilyen fontos alapszabályai voltak a zsolnai contuberniumnak is 1610. évtől, melyek a felsőtrencséni megye mágnásai Thurzó György, Dersffy J., Balassa Zsigmond, Szunyogh Mózes, Pongrácz Jeremiás, Szirmiensis T., Dávid János de Zenthpeter, Hrabovszky János és Eszterházy Ferencz által megerősítve lettek, mely alapszabályok XII. fejezetben tárgyalnak: I. a tanról; II. a szentségek szertartásairól; III. a nyilvános összejövetelek szertartásairól; IV. a lakodalom szertartásairól; V. részben adiaphorus, részben nyilván helytelen szertartásokról;