Holuby József: A régi zsolnai ág. hitv. evang. egyházközség történetének rövid vázlata. Budapest 1910.

A régi zsolnai ág. hitv. ev. egyházközség történetének rövid vázlata

Tudunk sok példát, hogy egész egyházközségek, katholikus módon felszentelt papjaikkal, a mint megismerték az ág. hitvallást, önkéntesen és rögtönösen jelentkeztek az ev. egyházhoz. A Felső-Magyarország leghíresebb ev. egyházközségei közé tartozik Zsolna, mert már 1544. évben meghivatott ide lelkésznek, a Wittembergában felszentelt szulyói születésű FÁBRI JÁNOS. Utána hivataloskodott itten a szintén Wittembergában 1546-ban felszentelt BOTUS BALÁZS. A míg ugyanis az evangélikusoknak Magyarországban nem voltak saját superintendenseik, vagy püspökeik, kénytelenek voltak az ev. hitjelöltek Németországba, legtöbbnyire Wittembergába járni a felszenteléshez, a mi csak, a mint azt tovább látni fogjuk, az 1610-ben tartott zsolnai zsinat után szűnt meg. A zsolnaiak 1562-ben alapjában javították régi templomukat Bohdál János bírósága és Mestecz Márton consul alatt, a mint azt a templom ajtaja feletti felirat mutatta. (Lásd Krman Hungar. Evangel. 167 oldal). Azonban Dersffy Miklós és Ferencz földesurak, a sztrecsnói uradalom kormányzói, a sorrendben harmadik zsolnai papot, LOVCSÁNI GYÖRGYÖT COLACINAS MIKLÓS rectorral együtt 1579. évi decz. 2-án kiűzték és mindjárt helyébe igtatták ALBI DÁNIEL kath. plébánost, ki itt haláláig, az az 1595. évi nov. l-ig működött. De midőn a Dersffyek maguk is az evang. egyházhoz jelentkeztek, Lovcsáni fényes elégtételt nyert, mert visszahívták őt a zsolnai parochiába és átadták a templomot minden jövedelmével, ismét az ev. egyháznak. Hogy már Lovcsáni életében, a lelkészi kerület nagy kiterjedése miatt, Zsolnán ev. diakónus volt, onnét tudjuk, hogy 1596-ban „

GABRIEL MINISTER ZOLNENSIS" Esztergom mellé a táborba tábori lelkésznek küldetett