Farkas Mihály: A v. palotai ágost. hitv. evang. gyülekezet emlék–könyve. Pápa, 1881.

I. A v. palotai ev. gyülekezet s templom rövid története

- 8 -taniló, kit a gyülekezel rovott élete mialt hivatalából elbocsátani volt kénytelen, alattomban feljelenlelte Hajas István plébánusnak, hogy az ev. gyülekezetnek fentebb kimutatóit 1701 ftnyi pénze csak kölcsönzőit pénz, nem pedig tényleges birtok, minél fogva nemcsak a ns. vármegyéi, hanem ö felségét is megcsalla. Hajas István e feljelentés értelmében azonnal tudósította a megyéi, mely a dolgok megvizsgálására Perczel főszolgabírót nyomban kiküldte. Ez. magamellé vévén a plébanusl, megjelent az ev. lelkészlakban s a pénztár azonnali felnyitását kövelelte. Bárány Pál lelkész azonban az ezt elrendelő kir. parancsot kérte tőle, a mit midőn Perczel előmutatni nem tudott, a plébánussal szégyenkezve volt kénytelen eltávozni. így az utolsó vészfelleg is szerencsésen elvonulván, a legnagyobb eréJylyel fogtak a munkákoz. Az építési anyagokat bámulatos rövid idő alalt összehordtak. Legyen itt a gyülekezet köszönete és hálája leróva a testvér reform, egyház buzgó tagjainak emléke iránt, kik ekkor evang. testvéreiknek 25 szekéren segítettek könynyileni a munkát. „A z 1779 é v m á r l. 15-i k napja volt az a z emlékezetes nap, melyen a reggeli isteni szolgálat után, úgymint a holott az Ur Istenhez, ezen mái napon elkezdendő nagy súlyos, de az ő dicsőségére szolgáló dolgoknak szerencsés elkezdéséért, folytatásáért, és kívánatos elvégezéséért is alázatos könyörgésünket bocsátottuk, — m e 1 y e n a l e m p 1 o m f u n d a in e n I o m á n a k ásás á Ii o z fogtunk." Az elkezdett munkának nagy serénységgel való folytatására a napszámosok oly számosan jötlenek, hogy sokakat haza is kellelt küldeni," mivel a hely nein voll képes őket befogadni. A fundamcnlom-kövel mart. 18-án telték le, elsőben nyugot felöl, mely alkalommal az elöljárók sajálkezüleg is